107873. lajstromszámú szabadalom • Eljárás timfölddús hidraulikus kötőanyagok előállítására

Megjelent 1934. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107813. SZÁM. — XVII/d. QSZTÁL*. Eljárás timfölddús hidraulikus kötőanyagok előállítására. Körbbs Norman Yictor Sydney tanácsadó vegyészmérnök Westwood, A bejelentés napja 1932. évi szeptember hó 13-ika. Nagybritániai elsőbbsége 1931. évi szeptember hó 14-ike. A találmány eljárás timfölddús kötő­anyagok előállítására. Az ily fajtájú kötőanyagokat régebben általában úgy állították elő, hogy meszes 5 anyag és timföl^dús anyag, mint pl. bau­xit, keverékeit olyként hevítették, hogy a keverék megömölhessék vagy zsugoro­dásig jusson. Üjabban javasolták már, hogy az efféle 10 keverékeket alacsony hőfokon hosszú ideig hevítsék és így mellőzzék a megöm­lést, oly célból, hogy jóval könnyebben aprítható masszát kapjunk. Ismeretes oly eljárás is, amely szerint 15 a timfölddús anyag és égetett mész (CaO) keverékét, gőz (előnyösen nagynyomású gőz) jelenlétében kezeljük, hogy a mész, valamint az aluminiumtartalmú anyag alkatrészei között reakciót biztosítsunk és 20 amely szerint a kapott terméket utóbb magas hőfokon hevítjük, amely hőmérsék­let azonban a megömlési hőfoknál jelen­tékenyen alacsonyabb és 1000 C° körül van. Az így kapott termék oly kötőanyag, 25 amely lekötés tekintetében a szokásos áluminát cementekhez hasonlít. Másfelől azonban, ha az ily keveréket jóval alacsonyabb hőfokon izzítjuk, amely éppen hogy a vegyileg kötött víz kiűzésé-30 hez elegendő, akkor „gyorsan kötő" és tisztára efement sajátságú terméket ka­punk. A találmány ama felismerésen alapszik, hogy ha széndioxiddal kezelünk masszákat, 35 amelyek oly arányokban tevődnek össze timföldből és mészből, hogy azok timföld­diis fajtához tartozó hidraulikus kötő­anyagokat eredményezhetnek, vagy még több bennük a mész, akkor bizonyos elő­nyös eredményeket érhetünk el. A találmány eljárás timfölddús hidrau­likus kötőanyagok előállítására, amely szerint a timfölddús anyag és mész keve­rékeinek kezeléséből kapott termékeket oly feltételek betartásával, amelyek mel- 45 lett kalciumaluminátok keletkeznek, szén­dioxid behatásának tesszük ki, még pedig oly mérvben, hogy az illető termékek kar­bonizálható mésztartalmát egészben vagy részben kalciumkarbonáttá alakítjuk át. 50 A széndioxiddal való karbonizálást addig folytathatjuk, míg nem kötődik meg be­lőle több és ez esetben a karbonizálás fo­kát olybá tekinthetjük, .hogy a feldolgo­zandó anyag teljes karbonizálható mész- 55 tartalma már kalciumkarbonáttá alakult át. Kísérleteim alapján úgy látszik, hogy a széndioxid megbontja a trikalcium alu­minátot, miközben a dikalcium aluminát vagy pentakalcium trialuminát és kai- 60 cium karbonát keletkezik. A végtermékül kapott kötőanyag rend­szerint kb. 12—1?%' széndioxidot tartalmaz, ez a mennyiségarány azonban, a felhasz­nált mész és bauxit keverékarányának 65 függvényében, sokkal tágabb határok kö­zött ingadozik. Az új eljárás egyik változata szerint a mész és bauxit vagy egyéb timfölddús anyagnak gőzzel, előnyösen nagynyo- 70 mású, azaz 5 atmoszféránál nagyobb nyo­mású gőzzel kezelt keverékéből kapott és széndioxid hatása alatti karbonizálásnák alávetett terméket oly hőmérsékleten he­vítjük, amelyen a vegyileg kötött víz tá- 75 vozik a termékből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom