107867. lajstromszámú szabadalom • Berendezés légi járművek pályaelemeinek akusztikus alapon való meghatározására

Megjelent 1934. évi január hó 3-án. SZABADALMI LEIRAS 107867. SZÁM. — XIX/c. OSZTÁLY. Berendezés légi járművek pályaelemeinek akusztikus alapon való meghatározására. C. P. Goerz Optische Anstalt A G., Akcióvá spolecnost K. P. Goerz opticky ústav cég Bratislava (Pozsony). A bejelentés napja 1928. évi április hó 7-ike. Németországi elsőbbsége 1927. évi május hó 6-ika. A találmány láthatatlan légi járművek, mint hangforrások pillanatnyi helyének, mozgásirányának és sebességének tisztán akusztikus alapon, tehát fényszórók, táv-5 csövek és más optikai műszerek segítsége nélkül való meghatározására vonatkozik, annak feltételezése mellett, hogy a repülés egyenletes, egyenes vonalú és vízszintes. 10 Mozgó hangforrás keresett pillanatnyi helye a hang véges sebessége miatt, mely a ma már elért repülési sebességnek kh háromszorosát teszi ki, természetszerűleg egészen más, mint az a hely, amelyet a 15 hangforrás azon hanghullámok keltésének pillanatában foglalt el, melyek az észrevétel pillanatában érkeznek a megfigyelőállomásra, mert a hanghullámok tovaszármaz'ásiának ideje alatt a hangforrás 20 saját tekintélyes sebességével mozgott tova. A hallgató állomásra érkező hangsugarak iránya eszerint a hangterjedés ezen ideje alatt, melyet hangkésleltetésnek nevezünk, a hangforrás pillanatnyi 25 helyének vektorával, mely az optikai vektorral gyakorlatilag összeesik, akusztikai parallaxisnak nevezett szöget zár be, mely nemcsak a hangforrás sebességétől, hanem a beérkező hangsugarak magassági 30 szögétől, a távolságtól és a hangforrás mozgásirányától is függ. Nem látható hangforrás pillanatnyi térbeli helyzetét, mozgásirányát és sebességét a találmány értelmében azáltal álla $5 pítjuk meg, hogy egymástól térbeli helyzetükben különböző, a terepen bázisháromszöget képező három hallgató állomást, melyek közül az egyiket központi állomásnak választjuk, olyan alkalmas hallgatóműszerekkel (iránykutatókkal) látunk el, 40 melyek a megfigyelőnek lehetővé teszik, hogy a műszerek akusztikai főtengelyét az érkező hangsugarak irányába gyorsan és pontosan állíthassa be, az említett műszerek amellett úgy vannak berendezve, 45 hogy nemcsak a mindenkor követett hangirány magassági és a valamely tetszőleges vízszintes zérushelyzetre vonatkoztatott szélességi szögét olvashatjuk le, hanem az állandóan egymás után következő 50 hangiránybeállítások alapján azt a síkot is mechanikusan be lehet állítani, amely az iránykutató akusztikai főtengelyének két egymás után következő helyzetén fektethető át, amikor is ezen hangvektor- 55 síkok térbeli helyzete úgy a vízszintes síkhoz való hajlásszögeikből, mint vízszintes nyomvonaluknak a választott zérushelyzettel (pl. északi iránnyal) bezárt szélességi szögéből, valamint az irányszögből 60 megállapítható, mire a három hajlásszögnek és a közös irányszögnek egy a központi állomáson levő szerkezet megfelelő beosztott körére való átvitele által a röppálya metrikus magassága a hangvektor- 65 síkok hajlásait feltüntető irányjelek közös metszéspontja segítségével mechanikusan meghatározható. Az említett központi szerkezetnél a terepen felvett bázisháromszöget a térkép léptékének arányában kisebbített hasonló háromszög csúcsain elrendezett három forgáspont képviseli. A hangforrás metrikus magasságából és az üldözött hangiránynak a központi iránykutató által megállapított magassági és oldalszögeiből megfelelő háromszögmegoldó segítségével nemcsak a hangforrás akusztikai helye vízszintes 70 75