107867. lajstromszámú szabadalom • Berendezés légi járművek pályaelemeinek akusztikus alapon való meghatározására

Megjelent 1934. évi január hó 3-án. SZABADALMI LEIRAS 107867. SZÁM. — XIX/c. OSZTÁLY. Berendezés légi járművek pályaelemeinek akusztikus alapon való meghatározására. C. P. Goerz Optische Anstalt A G., Akcióvá spolecnost K. P. Goerz opticky ústav cég Bratislava (Pozsony). A bejelentés napja 1928. évi április hó 7-ike. Németországi elsőbbsége 1927. évi május hó 6-ika. A találmány láthatatlan légi járművek, mint hangforrások pillanatnyi helyének, mozgásirányának és sebességének tisztán akusztikus alapon, tehát fényszórók, táv-5 csövek és más optikai műszerek segítsége nélkül való meghatározására vonatkozik, annak feltételezése mellett, hogy a repü­lés egyenletes, egyenes vonalú és vízszin­tes. 10 Mozgó hangforrás keresett pillanatnyi helye a hang véges sebessége miatt, mely a ma már elért repülési sebességnek kh háromszorosát teszi ki, természetszerűleg egészen más, mint az a hely, amelyet a 15 hangforrás azon hanghullámok keltésének pillanatában foglalt el, melyek az észre­vétel pillanatában érkeznek a megfigyelő­állomásra, mert a hanghullámok tova­származ'ásiának ideje alatt a hangforrás 20 saját tekintélyes sebességével mozgott tova. A hallgató állomásra érkező hang­sugarak iránya eszerint a hangterjedés ezen ideje alatt, melyet hangkésleltetés­nek nevezünk, a hangforrás pillanatnyi 25 helyének vektorával, mely az optikai vektorral gyakorlatilag összeesik, akusz­tikai parallaxisnak nevezett szöget zár be, mely nemcsak a hangforrás sebességétől, hanem a beérkező hangsugarak magassági 30 szögétől, a távolságtól és a hangforrás mozgásirányától is függ. Nem látható hangforrás pillanatnyi tér­beli helyzetét, mozgásirányát és sebessé­gét a találmány értelmében azáltal álla $5 pítjuk meg, hogy egymástól térbeli hely­zetükben különböző, a terepen bázishárom­szöget képező három hallgató állomást, melyek közül az egyiket központi állomás­nak választjuk, olyan alkalmas hallgató­műszerekkel (iránykutatókkal) látunk el, 40 melyek a megfigyelőnek lehetővé teszik, hogy a műszerek akusztikai főtengelyét az érkező hangsugarak irányába gyorsan és pontosan állíthassa be, az említett mű­szerek amellett úgy vannak berendezve, 45 hogy nemcsak a mindenkor követett hang­irány magassági és a valamely tetszőle­ges vízszintes zérushelyzetre vonatkozta­tott szélességi szögét olvashatjuk le, ha­nem az állandóan egymás után következő 50 hangiránybeállítások alapján azt a síkot is mechanikusan be lehet állítani, amely az iránykutató akusztikai főtengelyének két egymás után következő helyzetén fek­tethető át, amikor is ezen hangvektor- 55 síkok térbeli helyzete úgy a vízszintes sík­hoz való hajlásszögeikből, mint vízszin­tes nyomvonaluknak a választott zérus­helyzettel (pl. északi iránnyal) bezárt szé­lességi szögéből, valamint az irányszögből 60 megállapítható, mire a három hajlásszög­nek és a közös irányszögnek egy a köz­ponti állomáson levő szerkezet megfelelő beosztott körére való átvitele által a röp­pálya metrikus magassága a hangvektor- 65 síkok hajlásait feltüntető irányjelek kö­zös metszéspontja segítségével mechani­kusan meghatározható. Az említett köz­ponti szerkezetnél a terepen felvett bázis­háromszöget a térkép léptékének arányá­ban kisebbített hasonló háromszög csú­csain elrendezett három forgáspont kép­viseli. A hangforrás metrikus magasságá­ból és az üldözött hangiránynak a köz­ponti iránykutató által megállapított ma­gassági és oldalszögeiből megfelelő há­romszögmegoldó segítségével nemcsak a hangforrás akusztikai helye vízszintes 70 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom