107864. lajstromszámú szabadalom • Elsütő szerkezet szabályozható érintkezéssel

Megjelent 3. évi január hó 3-án. Í? MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107864. SZÁM. — XlX/a. OSZTÁLY. Elsütőszerkezet szabályozható érintkezéssel. Fegyverueki Frommer Rudolf g-épészmérnök vezérigazgató Budapest. A bejelentés napja 1931. évi november hó 20-ika. A találmány oly elsütő szerkezet, melynek elsütő érintkezése, mely tudvalevően közvetlenül megelőzi a tulajdonképpeni elsütést, tetszés szerint szabályozható. 5 A találmány értelmében ezt úgy érjük el, hogy a ravasz azon bütykét, mely az elsütő érintkezést alkotja, egy állítócsavarből képezzük, úgy, hogy a,z elsütő érintkezés tetszés szerint beállítható. A fegyver 10 elcsattantása tudvalevően akképpen történik, hogy a ravasz meghúzásával az előpattantó emeltyűt, mely a feszített ütődarabot fogva tartja, az ütődarab elől kimozdítjuk és ezzel azt felszabadítjuk, mire 15 az ütőrugó hatása alatt előrecsappan. A kimozdítási út a szerkezettel adva van és az elcsattantó emeltyűnek ezen az úton való kimozdítása ismert módon két részletben történik és pedig olyképen, hogy az 20 első részletnél a ravasz egy kiálló bütyök körül leng, míg a másik részletnél a ravasz egy másik bütyök körül leng, mely az elcsattantó emeltyűtől valamivel távolabb van, mint az első bütyök. Ezen bütykök 25 tehát egymásután jutnak működésbe, vagyis egymásután jutnak a fegyver helytálló részével érintkezésbe. Az elcsattantó emeltyű kimozdítási útjának mennél hosszabb részét adjuk át az 30 első érintkezésnek, annál rövidebb esik a második érintkezésre. Mennél későbben történik a második érintkezés, illetve mennél kevésbbé áll ki a ravaszból a második bütyköt képező csavar vége, a fegyver ama 35 helytálló részéhez mérve, amellyel a második érintkezés történik, annál rövidebb út marad már fenn az elcsattantás teljesítéséhez; a tulajdonképpeni elsütési idő tehát annál hamarabb áll be a második érintkezésre, ami jelesül céllövő fegyve- 40 réknél tudvalevően rendkívül fontos. A csatolt rajz a találmány szerinti elsütő szerkezet két íoganatosítási alakját mutatja. Az 1. ábra az egyik íoganatosítási alaknak 45 részben metszett nézete és a 2. ábra a második foganatosítási alakot mutatja. Az (1) ravasz a (2) csap által csuklósan van kapcsolva a (3) elcsattantó emeltyű- 50 vei, mely a (4) csapon forog és az (5) elcsattantó-rugó hatása alatt áll. Ha az (1) ravaszt meghúzzuk, akkor ETZ £L (6) bütyök révén, a (7) helytálló részen megtámaszkodván, a (3) elcsattantó emeltyűt mind- 55 addig húzza lefelé, míg a ravasz második bütyke érintkezésbe jut a fegyver (7) részével. A találmány értelmében mármost ezen második bütyköt a ravaszban ki- és becsavarható (8) állítócsavar (9) vége ké- 60 pezi. Mihelyt a (8) csavar (9) vége a (7) helytálló résszel érintkezésbe jut: következik a (3) elcsattantó emeltyű lefeléhúzásá-11 ak második részlete, amely a tulajdonképpeni elsütést előidézi és ennek folytán a 65 (8) csavar beállításától függ, hogy ez a második részlet, amely a fegyver elsütésének döntő fázisát előidézi, az (1) ravasznak mekkora elmozdítása által jön létre. Világos, hogy mennél későbben érintkezik 70 a (8) csavar (9) vége a (7) helytálló résszel, annál mélyebbre húzza a ravasz az első (6) érintkezéssel a (3) elcsattantó emeltyűt es annál gyorsabban, illetve annál kisebb további mozgatásra következik be a fegy- 75