107851. lajstromszámú szabadalom • Berendezés zenének és beszédnek vezetékhálózaton elektromos úton való elosztására

Megjelent 1934. évi január hó 2-án. -MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 107851. SZÁM. VII/j. OSZTÁLY. Berendezés zenének és beszédnek vezetékhálózaton elektromos úton való elosztására. N. Y. Philips' Gloeilampenfabriekeii cég- Eindhoven. A. bejelentés napja 1932. évi január hó 21-ike. Hollandiai elsőbbsége 1931. évi szeptember hó 5-ike. Ha központi helyről elektromos úton vezetékhálózaton át zenét vagy beszédet kívánunk elosztani, ezen hálózat erei oly keresztmetszetűek kell, hogy legyenek, 5 hogy a legtávolabbi pontokban fellépő fe­szültségveszteség még megengedhető ha­tárok között maradjon. Ha a hálózat jelentékeny kiterjedésű és a hálózathoz nagyszámú résztvevő csatla-10 kőzik, a megadott oknál fogva a főerek­nek nagy keresztmetszetűeknek kell len­niük, ami a hálózatot megdrágítja. Találmányunk módot ad a hálózat költségeinek csökkentésére. 15 Találmányunk azt a körülményt hasz­nosítja, hogy az elosztandó energiát az elosztás helyén rendszerint végerősítőről vesszük le, még pedig oly feszültséggel, mely jelentékenyen nagyobb annál a íe-20 szültségnél, amelynek a résztvevőknél vé­gül rendelkezésre kell állania. Ha ezt a nagyfeszültségű energiát aránylag hosz­szú tápvezetékeken több, kedvező elren­dezésű elosztóponthoz juttatjuk és itt le-25 transzformáljuk, majd pedig rövid veze­tékeken továbbítjuk a résztvevőkhöz, azo­nos maximális feszültségveszteséget felté­telezve, jelentékenyen olcsóbb hálózatot alkalmazhatunk. 30 A gyakorlatban többnyire előforduló esetekben azonban a végerősítő által szol­gáltatott feszültség annyiszor (20—50-szer) nagyobb a résztvevőknél kívánt fe­szültségnél, hogy a kapacitív veszteségek a tápkábelekben és az ezzel járó hangtor- 35 zulás mérve túlságosan megnövekednék, ha az áramokat ezekkel a nagy feszültsé­gekkel vezetnők az elosztópontokhoz. Találmányunk szerint a megadott ok­ból a feszültséget a tápkábelnek úgy ele- 40 jén, mint végén is letranszformáljuk. Az egymásra következő áttételi viszonyok szorzata ekkor a sokszorosát kell, hogy kitegye annak, amennyivel a feszültség a végerősítőn (a veszteségtől eltekintve) na- 45 gyobb, mint a feszültség a résztvevőknél. Az, hogy ezt az összértéket az egymásra következő áttételeknél a legjobban ho­gyan oszthatjuk el, a tápkábel elektro­mos értékeitől függ. 50 Megállapítottuk, hogy a gyakorlatban legtöbbnyire előforduló esetekben általá­ban akkor érjük el a legjobb eredménye­ket, ha a tápvezetékek elején a feszültsé­get úgy transzformáljuk le, hogy eaen 55 vezetékek után az áttétel számára még megmaradó tényező nagyságrendje 5. A tápvezetékek keresztmetszete ekkor még közel 25-ször kisebbre méretezhető, mint azon esetben, ha az áramokat a köz- 60 pont a résztvevőknél szükséges feszült­séggel (a veszteségeket is belefoglalva) küldi ki. Viszont a kapacitív veszteségek a tápvezetékekben és a torzulás rendsze­rint megengedhető határok között marad. 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom