107851. lajstromszámú szabadalom • Berendezés zenének és beszédnek vezetékhálózaton elektromos úton való elosztására

Megjelent 1934. évi január hó 2-án. -MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 107851. SZÁM. VII/j. OSZTÁLY. Berendezés zenének és beszédnek vezetékhálózaton elektromos úton való elosztására. N. Y. Philips' Gloeilampenfabriekeii cég- Eindhoven. A. bejelentés napja 1932. évi január hó 21-ike. Hollandiai elsőbbsége 1931. évi szeptember hó 5-ike. Ha központi helyről elektromos úton vezetékhálózaton át zenét vagy beszédet kívánunk elosztani, ezen hálózat erei oly keresztmetszetűek kell, hogy legyenek, 5 hogy a legtávolabbi pontokban fellépő feszültségveszteség még megengedhető határok között maradjon. Ha a hálózat jelentékeny kiterjedésű és a hálózathoz nagyszámú résztvevő csatla-10 kőzik, a megadott oknál fogva a főereknek nagy keresztmetszetűeknek kell lenniük, ami a hálózatot megdrágítja. Találmányunk módot ad a hálózat költségeinek csökkentésére. 15 Találmányunk azt a körülményt hasznosítja, hogy az elosztandó energiát az elosztás helyén rendszerint végerősítőről vesszük le, még pedig oly feszültséggel, mely jelentékenyen nagyobb annál a íe-20 szültségnél, amelynek a résztvevőknél végül rendelkezésre kell állania. Ha ezt a nagyfeszültségű energiát aránylag hoszszú tápvezetékeken több, kedvező elrendezésű elosztóponthoz juttatjuk és itt le-25 transzformáljuk, majd pedig rövid vezetékeken továbbítjuk a résztvevőkhöz, azonos maximális feszültségveszteséget feltételezve, jelentékenyen olcsóbb hálózatot alkalmazhatunk. 30 A gyakorlatban többnyire előforduló esetekben azonban a végerősítő által szolgáltatott feszültség annyiszor (20—50-szer) nagyobb a résztvevőknél kívánt feszültségnél, hogy a kapacitív veszteségek a tápkábelekben és az ezzel járó hangtor- 35 zulás mérve túlságosan megnövekednék, ha az áramokat ezekkel a nagy feszültségekkel vezetnők az elosztópontokhoz. Találmányunk szerint a megadott okból a feszültséget a tápkábelnek úgy ele- 40 jén, mint végén is letranszformáljuk. Az egymásra következő áttételi viszonyok szorzata ekkor a sokszorosát kell, hogy kitegye annak, amennyivel a feszültség a végerősítőn (a veszteségtől eltekintve) na- 45 gyobb, mint a feszültség a résztvevőknél. Az, hogy ezt az összértéket az egymásra következő áttételeknél a legjobban hogyan oszthatjuk el, a tápkábel elektromos értékeitől függ. 50 Megállapítottuk, hogy a gyakorlatban legtöbbnyire előforduló esetekben általában akkor érjük el a legjobb eredményeket, ha a tápvezetékek elején a feszültséget úgy transzformáljuk le, hogy eaen 55 vezetékek után az áttétel számára még megmaradó tényező nagyságrendje 5. A tápvezetékek keresztmetszete ekkor még közel 25-ször kisebbre méretezhető, mint azon esetben, ha az áramokat a köz- 60 pont a résztvevőknél szükséges feszültséggel (a veszteségeket is belefoglalva) küldi ki. Viszont a kapacitív veszteségek a tápvezetékekben és a torzulás rendszerint megengedhető határok között marad. 65