107850. lajstromszámú szabadalom • berendezés, melynél szalag, vagy huzalakú rész legalább egy oly görgő körül mozgó előre, mely legalább egy foknyi mozgásszabadsággal rendelkező csap körül forog

volt, hogy az előremenesztésben szabálytalanságokat kiegyenlítsenek. így pl. javasolták már a hajtóművek különböző helyein külön forgótömegek, pl. lendítőkere-5 kek beépítését. Bármily súlyosak voltak is azonban ezek a tömegek, azok a lökőerők vagy rezgések befolyása alatt mégis mindenkor bizonyos fokú egyenlőtlenséget megtartottak, úgy, hogy ezek a tömegek 10 képesek ugyan arra, hogy a rezgések hullámvonalát lelapítsák, azonban a rezgéseket teljesen felfogni vagy lecsillapítani sohasem képesek. Ezen nehéz tömegek további hátránya egyebek között, hogy a 15 berendezés hajtóerejét a tömegeknek az indításkor való gyorsítására való tekintettel nagyobbra kell megszabni, mint azon esetben, ha ilyen tömegek jelen nem volnának. Ezenkívül meg van annak a lehe-20 tősége, hogy az indításkor a íilm szakad vagv pedig megsérül, annak folytán, hogy az említett tömegeknek bizonyos időre van szükség ahhoz, hogy a kellő sebességre szert tegyenek. Ámbár ezen hátrány elhá-25 rítására megint más eszközöket alkalmaztak, azonban ezen eszközök legtöbbje nem képes annak megakadályozására, hogy az indítás folyamán torzulások lépjenek fel a feljegyzésekben vagy a hang leadásá-30 ban, miután megmaradt az a tény, hogy az említett tömegeknek nincs meg azonnal a helyes sebességük. Találmányunk célja olyan megoldás megadása, melynek segélyével valamely 35 szalag- vagy huzalalakú rész gyakorlatilag tökéletesen zavarmentes hajtása érhető el és melynek az ismert megoldásoknál mutatkozó hátrányai nincsenek. Miután a lendítőkerekekkel vagy effólék-40 kel való, előbb említett kiegyenlítő hatás olyan tömegek tehetetlenségi hatásán alapul, melyek helytálló csap körül forognak, mert hiszen lehetőleg egyenletesen forgó tömeg vele kapcsolt, szalag- vagy huzal -45 alakú résszel megfelelő mozgást csak akkor közölhet, ha ez a rész helytálló csap körül forog, találmányunk szerint az említett rész vezetésére olyan görgőt alkalmazunk, mely legalább egy foknyi mozgás-50 szabadsággal rendelkező csap körül forog. Találmányunk értelmében a méretek és az alak megválasztása révén a görgő tömegét ligv osztjuk el, hogy lökőerőnek vagy rezgésnek a részben a görgő egyik 55 oldalán való fellépése esetén ez a görgő olyan tengelyvonal körül kezd billeni vagy kilendülni, mely egybeesik vagy közel van ahhoz a vonalhoz, melynél a rész a másik oldalon a görgővel először jut érintkezésbe, illetve a görgőt elhagyja. „Lökő- 60 erő" n itt az elméleti fogalomnak megfelelő lökőerő értendő. Az erő tehát úgy tulajdonképeni lökőerő, mint rövid ideig tartó húzóerő is lehet és esetleg az állandó hajtáshoz szükséges erőre szuperponálva 65 lehet. A görgő szándékolt tömegeloszlását pl. oly módon érhetjük el, hogy a görgőt legalább egy, alkalmas alakú és alkalmas méretű karimával látjuk el. A görgőt egy 70 vagy több, hossztengelyére merőleges iáiddal is elláthatjuk, melyekre szimmétriás elrendezésű súlyokat erősítünk. A találmányunk szerinti görgő működésmódja a következő felismerésen alapul, 75 melyet részletesebben a rajz 1. és 2. ábrája kapcsán fogunk elmagyarázni. Ezeken az ábrákon (1) tömör görgőt jelöl, mely (2) szalag, pl. íilm által alkotott hurokban szabadon függ. Ha feltételezzük, 80 hogy ezen hurok jobboldali (3) részében hirtelen (P) húzóerő lép fel és ha megakarjuk akadályozni, hogy ez az erő a hurok baloldali (4) részének mozgását befolyásolja, iigy annak a feltételnek kell telje- 85 sítve lennie, hogy a görgő és a íilm közös alkotóvonala, melyet az 1. ábrán látható metszeten (5) jelöl, nyugalomban maradjon. A (P) erő hatása ebben az esetben olyan lesz, hogy a görgő az említett (5) 90 alkotóvonal körül elfordul. Ha egymásután lépnek fel húzó- és lökőerők, azaz más szavakkal, iia a (P) erő előjele periodikusan változik, úgy az (1) görgő egymásután mindkét értelemben 95 kezd az említett alkotóvonal köriil forogni vagy kilengeni. Emellett önként értetődően nincsen kizárva, hogy a görgő a fűmet oldalirányban kissé félre fogja nyomni. Ennek folytán azonban a hurok 100 (4) részének a film hosszirányában való mozgása nem fog beállani. Ezenkívül azon tény következtében, hogy a fellépő erő lökőerő, azaz olyan erő, mely csakis igen rövid idő folyamán igen nagy értéket ér iq5 el, az oldalirányú eltolódások oly kicsinyek lesznek, hogy ennek következtében a hurok (4) részében hátrányos befolyás gyakorlatilag észlelhető nem lesz. A valóságbari tehát a változó (P) lökő- no erők hatása olyan lesz, hogy a görgő az említett alkotóvonal köriil igen kis amplitúdókkal kezd rezegni. Hogy ezt a hatást alkalmas módon kifejezhessük, az említett mozgás számára a „billenés vagy kilendü- 115 lés" elnevezést választottuk. Azt az előbb említett feltételt, hogy az (5) ponton áthaladó alkotóvonal nyuga-