107849. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vákuumcsövekhez való beolvasztási test

Megjelent 1934. évi január hó 2 -á n. -MAGIAK KIRÁLYT ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107849. SZÁM. — VH/h. OSZTÁLY. Eljárás vákuumcsövekhez való beolvasztási test előállítására, valamint ily beolvasztási test. N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken cég Eindhoven. A bejelentés napja 1930. évi szeptember hó 18-ika. Hollandiai elsőbbsége 1929. évi november hó 2-ika. Elektromos izzólámpák, kisütőcsövek vagy effélék bevezetőhuzalainak méretei lényegileg azon elektromos áram erőssé­gétől függnek, melyet az illető huzalok-5 nak át kell bocsátaniok. Ha az áramerős­ség jelentékeny, vagy nagy keresztmet­szetű bevezetőhuzalokat, vagy pedig több, kis keresztmetszetű bevezetőhuzalt kell al­kalmazni. Mindegyik megoldásnak van-10 nak hátrányai. A vastag huzal hátránya, hogy a beolvasztás után mindenkor kis repedések keletkeznek az üvegben, melye­ken át levegő szivárog be, vékony huzalok hátránya pedig, hogy a beolvasztás nagy 15 gondosságot és sok időt igényel. Javasolták már olyan beolvasztási test alkalmazását, mely üreges csőből áll, me­lyet üvegnek kell körülvennie, amikoris az üvegnek és a cső anyagának tágulási 20 együtthatója egymással gyakorlatilag egyenlő, ami azt jelenti, hogy az eltérés + 20% lehet és a cső egyik végét olyan szerv zárja, mely bevezetőhuzallal van összekötve. 25 Találmányunk értelmében az előbb emlí­tett zárószervet egy magnak részleges el­távolítás után visszamaradó része alkotja, mely magra a cső kémiai vagy elektro­. kémiai úton vitetett fel, mely jellemző 30 csiszolat alapján mindenkor minden két­séget kizáróan felismerhető. A találmány útján olyan elzárást ka­punk, amelynél tömítetlenségek gyakorla­! tilag ki vannak zárva. A cső fala egyetlen 35 rétegből vagy esetleg több rétegből állhat. Ha több réteg van, önként értetődően gon­doskodni kell arról, hogy ezen rétegek kombinált tágulási együtthatója egyenlő legyen annak az üvegnek tágulási együtt­hatójával, amelybe a cső be van olvasztva, ^Q Tömör huzal helyett cső alkalmazása az­zal az előnnyel jár, hogy a cső számára nagy átmérőt választhatunk, mert kitűnt, hogy az üveg megrepedése aránylag vas­tag cső beolvasztása után nem következik 45 be. A cső keresztmetszete tetszőleges alakú, pl. kör-, négyzet- és vagy sokszög­alakú lehet. Az a huzal, mely a zárószervhez van erő­sítve, célszerűen a hőt, valamint az elektro- 50 mosságot jól vezető anyagból, pl. rézből vagy ezüstből legyen. Ezeknek az anya­goknak azon az előnyön kívül, hogy az elektromosságot jól vezetik, az a további előnyük, hogy a hő az üvegburában gyor- 55 san elvezetődik, úgy, hogy a beolvasztási testet körülvevő üveg aránylag hideg marad. Ha olyan üveget, úgynevezett pyrexüve­get használunk, melynek lágyulási hőmér- 60 séklete magas, a csövet wolfrámból kell készíteni. Pyrexüveget akkor alkalmazunk, ha a kisütőcső vagy az elektromos izzó­lámpa gyártás vagy üzem közben magas hőmérsékleteknek van kitéve. A találmá- 65 nyunk szerinti beolvasztási test alkalma­zása különösen ezen elektromos berende­zéseknél nagyon előnyös. Wolfram a hőt és az elektromosságot rosszul vezeti, úgy, hogy tömör huzalnak számos hátránya 70 van. Különösen vastag, tömör wolfrámhu­zalok a beolvasztás után repedések képző­désére adnak alkalmat, úgy, hogy ebben az esetben mindenkor több kis keresztmet­szetű huzalt kellett beolvasztani. Pyrexüveghez való beolvasztási testek 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom