107847. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet csapágyaknak, különösen síneken futó járművek csapágyainek kenésére

Megjelent 1934. évi január hó 2-á

n. -MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107847. SZÁM. —• V/b. OSZTÁLY. Szerkezet csapágyaknak, különösen síneken futó járművek csapágyainak kenésére Matthews Edward Francis mérnök Sudbury. A bejelentés napja 1932. évi augusztus hó 5-ike. Kémetországi elsőbbsége 1931. évi augusztus hó 12'ike A találmány abból a felismerésből indul ki, hogy a tengelycsapra való olajcsepegtetéssel működő csapágyaknál a szerkezet a tengelycsapra olyan tetemes 5 kenőanyag mennyiségeket is továbbít, amelyek a tengelycsap és a csapágycsésze között előnyösen létesítendő, folytonos kenőanyagfilm képzéséhez nem szükségesek. Javasoltak ugyan már oly módszert, 10 mely szerint e kenőanyagmennyiségek a belső csapágycsészefelület megfelelő alakítása révén a csepegtetőélhez visszavezetendők és a tengelycsapra újra lecsepegtetendők. Ha azonban már a kenő-15 anyagnak a tengelycsaphoz való elsődleges hozzávezetésével szállítják a tengelycsapra azt ia kenőanyagmennyiséget, mely a folytonos kenőanyagfilm létesítéséhez szükséges, úgy a kenőanyag másodlagos 20 hozzávezetése csak azt jelentheti, hogy a kenőanyaghozzávezetésnek járulékos biztonságáról gondoskodnak. A tengelycsap felületének kenőanyagot felvevő képessége azonban korlátozott és így részint az 25 elsődleges, részint a másodlagos hozzávezetéstől eredő kenőanyag eljut ugyan a tengelycsap felületére, azonban a kenőanyagfilm útján, mely a maga felületi feszültségével szilárdan tapad a tengely-30 csapra és ezzel együtt körülforog, felhasználatlanul áramlik vissza a kenőanyagkészlethez. Ekként tehát az ily kenő eljárás nem volna gazdaságos, minthogy oly kenőanyagmennyiségek jutnának a csap-35 ágycsésze felső oldalára, melyek a maguk összeségében nem használódnak fel. Itt kapcsolódik be a találmány azzal a további felismeréssel, hogy a kenőanyag a maga kenő szerepén kívül éppen olyan 40 fontos további, még pedig hűtő szerepet is tölt be, amikor azt a tengelycsapra lehetőleg nagy mennyiségben, vezetjük. A súrlódási hő legalább egy részének ily módon való elvezetése folytán az egymáson súrlódó részek közötti kenőanyag 45 viszkozitása, és ezzel annak kenőképessége nagyobb mértékben marad meg, mint az esetben, ha (

a súrlódási hőt kevésbbé vagy egyáltalán nem vezetnők el. Ehhez képest a találmány szerint a tartócsészé- 50 vei szemben, a tengelycsapot ágyazó ellencsészét akként alakítunk, hogy az a csepegtető részek körzetében hatékony kenőanyagfelfogó szervet alkot. Ezzel elérjük, hogy az egyszer a tartócsésze felső 55 oldalára szállított, de kenőcélokra ki nem használt olaj egész mennyisége legalább is a maga hűtő szerepét tölti be, amikor is tehát a nagyobbfokú hűtés fentemlített előnyei érvényesülnek. Magától érte- eo tődik, hogy ez az olaj kenőmunkát is végez, ha pl. a tartócsésze közvetlen kenése a csepegtető él oly eltolódása folytán, hogy az nincsen többé a tengelycsap felülete fölött, megszűnik. 65 A rajzon a találmány szerinti szerkezetnek példaképpeni megoldási alakja látható. Az 1. ábr,a a találmány szerint szerkesztett csapágy függélyes hosszmetszete. A 70 2. ábra baloldali fele részleges metszet az 1. ábrának II—II vonala szerint, jobboldali fele pedig a csapágy részleges elölnézete. (1) a tengelycsap, melyet felső, (2) tartó- 75 csészében és alsó, serpenyőalakú (3) csészében ágyazunk. A találmány szerint a kenőanyagot az alsó (3) csészéhez az e csésze fölött elhelyezett (4) csepegtető részek iitján vezetjük. E (4) csepegtető ré- 80