107843. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üvegtábla folytonos köszörülésére és csiszolására

Megjelent 1934. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 10784:3. SZÁM. — XVII/c. OSZTÁLY. Eljárás üvegtábla folytonos köszörülésére és csiszolására. Dr. Eckert Frigyes fizikus, főiskolai magántanár Berlin. A bejelentés napja 1932. évi április hó 25-ike. Tükörüveg köszörülésére és csiszolására eddig kétféle gépi berendezés ismeretes: a kerekasztali (szakaszos) és a négyszögletes asztali (folytonos) eljárás. 5 A technika mai állásánál a folytonos eljárás bizonyult tetemesen gazdaságosabbnak. Ennek az eljárásnak azonban két hátránya van, amelyek egymással okozati összefüggésben állanak, lu Az eddigi berendezések bizonyos minimális mértéket igényelnek, amely nemcsak rendkívül nagy tőke befektetését követeli, hanem: olyan nagy termelést eredményez, amely az üvegtábláknak bi-15 zonyos kisebb méretekre való korlátozásánál is csak különlegesen kedvező piaci viszonyok mellett helyezhető el. Az ilyen gépi berendezés méreteinek alsó elhatárolása lényegében kinematikai 20 okokból történik, amit a következőkben fejtünk ki: A legkedvezőbb csiszolási feltételek azzal kapcsolatosak, hogy egyrészt a csiszoló nemez bizonyos abszolút sebességgel 25 mozog az üvegen, másrészt pedig, hogy a nemeznek az üvegen egymást követő pályái bizonyos mértékben metszik egymást. Ha a folytonos eljárásnál egyenes vonalban mozgatott asztal előrehaladása 30 túlcsekély, akkor a csiszoló szerszámok közel köralakú pályán mozognak és ezáltal a rettegett „csiszolási hullámokat" létesítik. Hogy ezt elkerüljük, szükséges, hogy a csiszoló szerszámok két egymás 35 után következő útja (nyoma) elegendő szögben messe egymást úgy, hogy a csiszolás! vonalak szűk körvonalaktól elegendőképen eltérjenek és haladó, cikloidális vonalakhoz közeledjenek. Ehhez 40 szükséges, hogy a csiszoló asztalnak bizonyos minimális sebessége legyen a csiszoló szerkezet alatt. A nemez üvegen való említett legkedvezőbb relatív sebességének elérésére a haladási sebesség percenkint kb. 1.50—1.80 métert tesz ki, 45 A legkisebb szalagszélesség, amelyet a legkisebb szokásos lemezméret alapulvételével használnak, kb. 90 cm. Ha ezt a legkisebb szélességet vesszük is alapul, az ilyen csiszoló berendezéseknél túlsá- 50 gosan nagy minimális produkciómennyiséghez jutunk. Azáltal, hogy nagyobb üvegtáblához nagyobb szalagszélesség alkalmazandó, a viszonyok még kedvezőtlenebbekké válnak, úgy hogy a tech- 55 nika és a gazdaság mai állásánál csak nagyon feltételesen lehet folytonos eljárás alkalmazására gondolni. Üj találmányom a feladatot úgy oldja meg, hogy az üvegtáblát a csiszolás köz- 60 ben hordó szalag tetszőleges szélessége mellett az előállított mennyiséget úgyszólván függetlenné teszi az üveglapoknak a köszörülő és csiszoló szerkezethez viszonyított haladási sebességétől. 65 Ezt a megoldást pedig úgy érjük el, hogy az asztalnak a szerszám alatti eddi£ alkalmazott egyenesvonalú mozgásához ugyanilyen irányú, de szakaszosan ideoda mozgó, az alábbiakban közelebbről 70 leírandó mozgást adunk. Ismeretes ugyan már olyan köszörülő és csiszoló eljárás, amelynél a munkadarab szakaszosan ide-oda mozgó asztalon fekszik. Itt azonban a munkadarab a 75 folyamat elejétől végéig lényegileg ugyanazon köszörülő és csiszoló szerszámok alatt marad, miért is ez az ismert eljárás lényegileg különbözik a folyamatos eljárástól, már pedig ez az új találmány ép- 80