107835. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet távjelző kábeleknél az erősáram okozta indukciós zavarok meggátlására

Megjelent 1934. évi január hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI qRHng SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107835. SZÁM. — Vll/j. OSZTÁLY. Szerkezet távjelző kábeleknél az erősáram okozta indukciós zavarok meggátlására. Magyar Siemens-Scliuckert Művek Villamossági R. T. cég Budapest, mint a Siemens & Halske A. G. berlin-siemensstadti cég jogutódja. A bejelentés napja 1931. évi junius hó 23-ika. Németországi elsőbbsége 1930. évi junius hó 23-ika. Ismeretesek oly távjelző kábelek, melyeknél erős áramok zavaró hatása ellen drótokból vagy szalagokból készült oly mágneses fegyverzetet alkalmaztak, me-5 lyek 4 Gauss-mezőkörzetben lehetőleg nagy permeabilitásúak. Az eddig alkalmazott betekercselő, illetőleg beszövő eljárás, melynél a fegyverzetet a kábel köré szövik, mágneses szempontból azért hátráld nyos, mert a beszövés közben a mágneses anyag plasztikusan deformálódik és ennek következtében permeabilitása nagy mértékben csökken. Az 1. ábrában példaként feltüntettük, 15 hogy mily mértékben csökken 46 mm széles és 1 mm vastag, 3%-os sziliciumvasból készült vasszalag permeabilitása a beszövés folyamata közben. Az (a) görbe a vasszalagnak a feltekercselés előtti, a mágne-20 ses mező erősségétől függő (u) permeabilitását mutatja. A szalagot előizzított gyűrű alakjában mértük. Ezután a szalagot 500 mm átmérőjű csap köré 5 mm-es hézaggal tekercseltük, mire a permeabili-25 tás a (b) görbével jelzett értékre csökkent. A görbékből látható, hogy a maximális permeabilitás kb. %-nyi értékét elvesztette. A (b) alatt feltüntetett görbe egyébként egyezik a normális sziliciumvassza-30 lagnál talált értékekkel. (Lásd Schiller E. N. T. 1928, 337. oldal.) Hogy a permeabilitásnak a beszövésnél fellépő csökkenését megakadályozzák, az anyagot melegített állapotában tekeresel-35 ték. Ez esetben azonban az ólom alacsony olvadáspontja miatt nehézségekkel találkozunk. Ugyancsak ily nehézségeket okoz az ólom alacsony olvadáspontja az esetben, ha a mágneses fegyverzetet utólag, tehát a feltekercselés után akarjuk ki- 40 izzítani. Ezeket a nehézségeket a találmány értelmében azzal kerüljük meg, hogy a mágneses fegyverző anyagot drót- vagy szalagspirálisok alakjában vagy karmantyúk 45 alakjában, tehát lényeges mechanikai deformációk nélkül húzzuk fel vagy fektetjük a kábelre. A fegyverző anyagnak a kábelre való felvitele előtt izzítás útján azokat a mágneses tulajdonságokat adhat- 50 juk, amelyekkel kész állapotában a kábelen kell bírnia. Spirális drótoknak vagy karmantyúknak a kábelre való felhúzása nem okoz nehézségeket, mert ezek belső átmérője 55 nagyobbra választható, mint a kábel külső átmérője és mert a közbenső hézag a szokásos rozsdavédő anyagokkal kitölthető. Ha spirálisokat alkalmazunk, úgy a spirálisoknak utólagos megfeszítése útján an- 60 nak a kábelre való jó felfekvését biztosíthatjuk. Az eközben fellépő feszültségek úgy állapíthatók meg, hogy a permeabilitást nem befolyásolják károsan. Kitűnt, hogy ismert készülékekkel megegyezően, 65 lágyabb vas alkalmazása esetén a permeabilitás a Villari-effektusnak megfelelően húzófeszültségekkel fokozható. Spirálisokat vagy varratmentes karmantyúkat a kábelre úgy vihetünk fel, 70 hogy a kábelt kifektetjük és a spirálisokat vagy karmantyúkat ráhúzzuk. Célszerűbb, ha a (K) kábelt a 2. ábrában példaként feltüntetett módon (a) tengelyek kö-