107833. lajstromszámú szabadalom • Szivarkatöltőkészülék

Megjelent 1934. évi január hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 107833. SZÁM. — Vl/e. OSZTÁLY. Szivarkatöltők észülék. Rouge Imre géplakatos és Ronge Vince kereskedő Csorna.. A. bejelentés napja 1932. évi december hó 14-ike. A találmány szivarkatöltőkészülék, melynek az ismert kézi szivarkatöltőkészü­lékekkel szemben előnye, hogy vele a szi­varkákat sokkal gyorsabban tölthetjük, 5 töltés közben a szivarkapapírt nem sza­kítja, sem pedig dohányporhulladék nem keletkezik. A találmány szerinti töltőké szüléknél a dohányt nem kell a töltőhü • velybe, úgy mint eddig, begyömöszölni, ha-10 nem az abba önműködően nyomódik be, miközben a dohányszálvégek önműködően leválnak és ugyancsak a töltőhüvelybe ke­rülnek. A rajzon a találmánynak egyik példa-16 képpeni kiviteli alakját láthatjuk, mely­től a gyakorlatban, lényegének érintése nélkül, sokféleképpen el is térhetünk. Az 1. ábra a töltőkészüléket nyitott helyzet­ben, távlatilag, a 20 2. ábra a töltőkészülék keresztmetszete csukás közben, a 3. ábra a zárt töltőkészüléknek távlati képe, a 4. ábra pedig keresztmetszete. 25 A találmány szerinti szivarkatöltőkészü­lék annyiban emlékeztet az eddig ismert és általánosan használatos kézi szivarkatöltő­készülékekre, hogy ugyancsak kétrészű töl­tőhüvelyből és abba illő tolórúdból áll, vi-30 szont az ismert készülékektől abban külön­bözik, hogy a csuklósan összeerősített hü­vf lyrészeknek nyúlványaik vannak, me­lyek egyfelől a hüvely töltését, másfelől a hüvely nyitását és csukását megkönnyítik. 35 Végül az egyik hüvelyrész élben végződik, mely zárás közben a dohányszálvégeket le­vágja és a hüvelybe tereli, nemkülönben a dohányt is a hüvelybe nyomja. További eltérést abban is találunk, hogy 40 a hüvelyrészek nem részarányos elrendezé­sűek, sem pedig nem egyenlő nagyok. Az egyik (f) hüvelyrész félkörkeresztmetszetű és e félkörkeresztmetszeten túl, érintő irányban meg van hosszabbítva. Az egyik (c') meghosszabbítás (j) csuklóba megy át (2. ábra) moly a másik (g) hüvelyrészt tartja. A másik (c) meghosszabbítás a hü­velyátmérőnek többszöröse. A második (g) hüvelyrész keresztmetsze­tének ívhossza a félkörnél kisebb, kb. Vi-tői 50 % ltörívhosszuságú és az első (f) hüvely­rész (c, c') meghosszabbításai közé rugal­masan befeszíthető. E második (g) hüvely­résznek annak mozgatására való (b) tol­data van, mely a töltőkészülék csukott 55. helyzetében a (c) meghosszabbítással pár­huzamos vagy pedig avval hegyes szöget zár be. Gyártási szempontból előnyösebb, ha a (g) hüvelyrészt vékony és kemény anyagú lemezből készítjük annyira, hogy 60 e hüvelyrész úgy vékonyságánál, valamint keménységénél fogva alkalmas legyen a dohányszálak elvágására. A (b) résznek viszont rá merőlegesen álló toldatot adunk és utóbbihoz erősítjük a (g') hüvelyrészt, 55, Sőt célszerű, ha a (b) rész a (j) csuklórész­szel alkot egy darabot, ós a (b) résznek belső széléhez szögletkeresztmetszetű (b\ b") fémdarabot erősítünk, melynek (b') szára a (g) hüvelyrészt hordja, miként ezt 70 a 2. ábra mutatja. A (b) lemeznek egyik szélén (e) beugrás van, míg e beugrást követőleg a (b) lemez visszahajlított (c") széle, a készülék össze­csukott helyzetében a (c) lemez szélén túl 75 ér (3. ábra). Mindez arra való, hogy a ké­szüléket könnyen nyithassuk, illetve csuk­hassuk azáltal, hogy két kezünk mutató- és hüvelykujját az (f) hüvely alá helyezzük és balkezünk hüvelykujját a (b) lemez (c") 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom