107829. lajstromszámú szabadalom • Nyereményjáték

pedig a szekrény lejtős fenekére esik, melyen a golyókivezető csatorna felé gördül, melynek külső szájrészéből az illető golyó kivehető és megállapítható, hogy a játé-5 kos, mely golyónak megfelelő lyukasztást hajtott végre. A golyók ugyanis egymástól mind különböznek, pl. különböző színűek (arany, ezüst, fehér, vörös, zöld, kék, sárga, zöldessárga és számos más szín-10 árnyalatú golyók), ahol is pl. az aranygolyó az első díjat, az ezüstgolyó a második díjat szabja meg stb. Lehet azonban a golyókat tetszőleges más módon is, pl. számozással, különböző liornyolásokkal, 15 vagy más jelekkel egymástól megkülönböztetni. A találmány természetesen nem szorítkozik a fent leírt szerkezetű készülékre, amelynél a lyuksorozatokat tartalmazó le-20 mez vagy lemezek vízszintesek, hanem lehet a szekrénynek pl. mellső függélyes oldalát lyukasztott lapból alkotni, átlyukasztható anyaggal borítani és mögötte oly függélyes falat alkalmazni, amelyben 25 a lyukaknak megfelelő golyófészeksorozatok, pl. vízszintes furatok vannak. Ez esetben nem is okvetlenül szükséges, hogy a fal hátsó felületét átlyukasztható lappal borítsuk, mert a fészkek akként ala-30 kíthatók, hogy a golyók legalul és valakivel feíjebb, köröskörül vagy kétoldaJ+ támaszt kapjanak, többi részük ellenben szabadon álljon, úgyhogy a pecek a mellső lap átlyukasztása után a szemben lévő 35 golyót fészkébőf kilökni képes, amikor is az ugyancsak a szekrény lejtős fenekére esvén, a szekrényből kigurul. Az átlyukasztható borítólap vagy lapok nagyszámú vagy összes tekintetbe 40 jövő pontjainak átlyukasztása után a szekrény tetejét, illetve az alatta lévő lemezt vagy (az imént jelzett megoldási alaknál) a szekrény mellső oldalát kiemelhetjük és azokra friss borítólapot he-45 lyezhetünk, pl. ragaszthatunk. A rajzon a találmány példaképeni megoldási alakja látható. Az 1. ábra a lyukasztó pecket mutatja. A 2. ábra a lyukasztható lappal borított 50 szekrény felülnézete, a 3. ábra metszet a 2. ábrának III—III vonala szerint, a 4. ábra metszet a 3. ábrának IV—IV vonala szerint. 55 Az 1. ábrán látható (a) lyukasztó pecek tetszőleges merev anyagból, pl. fémből vagy műanyagból készül és alsó végén előnyösen le van gömbölyítve vagy kúpos, felső vége pedig a célszerűen valamimivel nagyobb átmérőjű és recézett (bl 60 fogantyúba megy át. A feltüntetett példában (2—4. ábra) a (c) szekrény vízszintes. Tetejét a (d) deszkalaprész vagy fémlemez alkotja (3. ábra), melynek a szélesség és hosszirányá- 65 ban hálózatosan elosztott (e) lyukai vannak. Evégből azonban nem szükséges hálózatosan végigfurt (d) lemezt alkalmaznunk, hanem a szekrény tetejét lécekből összerótt rács is alkothatja, aholis a rács 70 nyílásai alkotják az (e) lyukakat..A szekrény (d) teteje alul a kis (f) konzolokra vagy alátámasztó lécekre egyszerűen csak í'elfekszik és így az alább ismertetendő okból könnyen kiemelhető. 75 A (d) lemez f'efső oldalára az átlyukasztható anyagból, különösen papírból vagy hártyából álló (g) borítólap van helyezve, pl. ragasztva, mely ekként az (e) lyukakat felülről takarja. A (g) borítólapnak miis- §0 den olyan pontját, mely közvetlenül az (e) lyukak fölött van, az (a) pecekkel való átlvukasztáshoz észrevehetővé tesszük; evégből a (g) lap mindezen részein, pl. a 2. ábrán látható módon, egy-egy nyomtatott 85 vagy festett (a) pontot aíkalmazunk, vagy pedig az utóbbiak helyett úgy járunk el. hogy a (g) lapot a (d) lemezre a 3. ábrán (hl)-nél a szakadozottan jelzett módon akként ragasztjuk a (d) lemezre, hogy az 90 (e) lyukak felső végébe lenyúló horpadásai legyenek, ami az átlyukasztandó he lyeket szintén észrevehetőkké teszi. A (c) szekrény belsejében, a (d) lemez alatt, ehhez hasonló második (i) lemez 95 van, melynek az (e) lyukazással kongruens (k) lyukazása van, mely (i) lemezt azonban nem felső, hanem alsó oldalán borítjuk a (g) borítólaphoz hasonló, vagyis átlyukasztható (m) lappal. Egyébként az (i) io( lemez az (f) támaszokhoz hasonló (n) támaszokra fekszik fel és a (d) lemez kiemelése után szintén könnyen emelhető ki. A (k) lyukakban, mint golyófészkekben, egy-egy (O) golyó van, melyek a be- IOÍ vezetésben jelzett módon vannak egymástól megkülönböztetve. Világos, hogy az (o) golyókat, leesés ellen, csupán az (m) borítólap tartja vissza. Ha tehát az (a) pecekkel a (g) borítólapot egy ponton át- u( lyukasztjuk (3. ábra), akkor az (a) pecek a megfelelő (k) lyukba hatol, az ebben lévő golyóhoz ütközik és ha az utóbbit az (a) pecekkel tovább nyomjuk, úgv a golyó az (m) borítólapot átlyukasztván, leesik. 11! A leeső golyót a (c) szekrény lejtős (p)