107829. lajstromszámú szabadalom • Nyereményjáték

Megjelent 1934. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107829. SZÁM. — VJ/d. OSZTÁLY. Nyer emény j áték. Mayer Endre szigorló vegyészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1932. évi december hó 6-ika. A valamely cél eltalálásával kapcsolatos nyereménykiosztáson alapuló, népmulattató játékoknak már sokfele válfaja vált ismeretessé (ilyenek pl. a labda- vagy 5 karikadobáson, felfüggesztett labda ellengetésén, vízsugarak kilövelésén, síneken gördülő kerekes állatfigurák ellökésén, kalapácsütésen stb. alapuló játékmódszerek), azonban túlnyomó részük azt a hát-10 rányt mutatja, hogy alkalmazásukhoz aránylag költséges berendezés szükséges, vagy csak kevéssé változatos esélyeket nyújtanak, illetve inaga a játék módja alig érdekfeszítő, vagyis hamar meg-15 unható. Ezért az eddigiektől lehetőleg már a játék elvében is merőben eltérő játékmódszerek létesítése mindenképen kívánatos. Ily célt követ a találmány szerinti já-20 ték, mely egyrészt a népmulattató nyereményjátékok terén egészen újszerű műveletein, nevezetesen valamely felületnek átlyukasztásán, még pedig annak nagyszámú pontján foganatosítandó, tehát 25 igen változatos esélyeket nyújtó átlyukasztásán alapszik, másrészt pedig egyszerű szerkezetű, kis térigényű, könnyen hordozható alakban, aránylag igen olcsón állítható elő. Ekként a találmány alkal-30 mazása nincsen kötve a nagyobb vagy külön népmulattató helyekhez (ligetekhez, parkokhoz stb.), hanem a játék bárhol, pl. utcasarkokon, kapualjakban, vonatokon, vagy más közlekedési eszközökön is al-35 kalmazható és pl. hadirokkantak részérő] is, igen olcsón bérelhető és így a találmány nemcsak magának a játékmódnak szempontjából, hanem szociális szempontból is előnyös. A találmány szerinti játszóberendezés 40 mindenekelőtt két főrészből, nevezetesen egy célszerűen recézett fogantyúban végződő lyukasztó pecekből és a tulajdonké peni játékkészülékből áll, mely utóbbit oly szekrény alkotja, melynek célszerűen 45 leemelhető tetejében, széltében és hosszában lyuksorozatok vannak, aholis azonban a lyukak kívül le vannak födve. Evégből a szekrény vagy doboz teteje pl. hálózatosán végiglyukasztott deszkalapból vagy 50 lemezből állhat, amelynek külső felületét átlyukasztható anyagú lappal, pl. ráragasztott papírlappal vagy homályosított cellofánhártyával borítjuk. így a lyukak rendszerint láthatatlanná válnak, 55 ahol is .azonban a borítólapnak az említett pecekkel, tetszőleges lyuk fölötti ponton való átlyukasztását megkönnyítendő, a borítólapnak a lyukak fölötti részeit pl. rányomtatott fekete pontokkal, vagy qq alább ismertetendő horpadásaival szembeötlőkké tesszük. A szekrény leírt teteje alatt a szekrény belsejében, egy másik, az előbbivel kongruens lyuk- vagy fészeksorozat van és mindegyik fészekben egy- 65 egy golyó foglal helyet, még pedig oly módon, hogy a második lyuksorozatot tartalmazó deszkalap vagy lemez (mely a szekrény tetejének alsó részével egyesíthető is), alsó felületén szintén átlyukaszt- 70 ható anyaggal, pl. papírlappal van borítva, mely egyúttal a golyókat tartó alátámasztást, vagyis a fészkek fenekét alkotja. Ha a lyukasztó pecekkel a felső borítólapot egy helyen átlyukasztjuk, úgy 75 a pecek az alatta lévő golyót találja és ha a pecekkel a golyót tovább nyomjuk le, úgy az alsó borítólap is átlyukad, a golyó