107825. lajstromszámú szabadalom • Berendezés fűtőtestek szabályozására

-- 3 — A (11) tágulási csőben a (12) villamos fűtőtekercs van elrendezve, amely a (13) és (14) vezeték révén a (15) áramforrásból táplált áramkörbe van bekapcsolva, amely 5 utóbbit a (16) kontaktushőmérő (5. ábra) be- vagy kikapcsolja. Ha azon tér hőmér­séklete, amelyben a kontaktushőmérő van, bizonyos magasságig emelkedik, akkor az áramkör záródik és a (12) fűtőtekercs a 10 (11) tágulásicsövet fűti. E cső kitágul és a csekély hő tágulási együtthatójú anyag­ból való (17) rúd a (10) szelepet a fészké­ről leemeli: a (8) nyílás ezáltal szabaddá válik és a (6) szelepkamrából gőzt enged 15 a (9) rövidzárlati csatornába ömleni. Ez a gőz most a fűtőtest (3) tágulásicsövéhez jut és ezt felmelegíti úgy, hogy az (1) be­eresztőszelep a fészkéhez közeledik. A fűtőtest fűtőhatását tehát közvetett mó-20 don a villamosan fűtött (11) tágulásitest csökkenti. Ha a térhőmérséklet újból sülyedt, akkor a (16) kontaktushőmérő a fűtőáramkört nyitja, a (12) fűtőtekercs hatása megszűnik, a (11) tágulásicső le-25 hül és a (17) rúd révén a (10) szelepet is­mét elzárja, mire a (3) tágulásitest ismét normálisan működik és a fűtőgőzbeömlést az (1) szelep által a fentebb leírt módon önműködően vezérli. A (11) tágulásitest-30 nek a légtérben való elrendezésével a vil­lamos szabályozás szabatosságát növel­jük, minthogy a száraz tágulásicső a villa­mos hőt gyorsabban veszi fel, mint a ned­ves gőztérben elrendezett, vízcseppekkel 35 belepett cső. Az (1) beeresztőszelepnek a nyomásnélküli (10) szelep által való köz­vetett befolyásolása azzal az előnnyel jár, hogy nem kell még egy második, maga­sebb feszültségű gőz ellen tömítő szelepet 10 elrendezni, melynek tömítetlensége a szán­dékolt szabályozás megakadását idézné elő. Szabadalmi igények: 1. A 104.027. számú törzsszabadalom 1. igénypontjában védett, fűtőtelepek sza- 45 bályozására való berendezés foganato­sítási alakja, azzal jellemezve, hogy a villamosan fűthető tágulásitest merev (11) csőből áll, amely kis energia­fogyasztással nagyerejű kényszermoz- 50 gású mozgást idéz elő. 2. Az 1. igénypontban védett berendezés foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a villamosan fűthető tágulásitest kikapcsolt villamosáram esetén a fűtő- 55 közegtől befolyásolt ismert (3) fűtőtest­termosztatot képezi (4. és 5. ábra). 3. Az 1. igénypontban védett berendezés foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a villamosan fűthető (3) tágulási- 60 test levegő által érintett (szigetelt) (33) tokkal van körülvéve, hogy hő­veszteségei és így az áramfogyasztás csökkentessék (4. és 5. áb'ra). 4. Az 1. igénypontban védett berendezés 65 foganatosítási alakja, azzal jelle­mezve, hogy a villamosan fűthető (3), illetve (11) tágulásicső légzsákot képez, amelyben a villamos fűtőkészülék van. 5. Az 1. igénypontban védett berendezés 70 foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a villamosan fűthető (3) tágulási­test a fűtőtesten kívül, légtérben van elrendezve (1. és 2. ábra). 6. Az 1. igénypontban védett berendezés 75 foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a villamosan fűthető (11) tágu­lásitest egy (10) szelepet működtet, amely a (6) szelepkamrából a fűtőtest (3) termosztatikus szabályozójához ve- 80 zető (8) nyílást befolyásol, úgy hogy a fűtőközeg beeresztésére való behatása a (3) termosztat közvetítése révén tör­ténik (1. és 2. ábra). 2 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda. Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom