107822. lajstromszámú szabadalom • Hjatószerkezet filmszalagok egyenletes haladásának biztosítására

Megjelent 1934. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 107822. SZÁM. — IX/h. OSZTÁLY. Hajtószerkezet filmszalagok egyenletes haladásának biztosítására. Borsos Szabó József oki. gépészmérnök Budapest. c A bejelentés napja 1932. évi január hó 9-ike. Ismeretes az a körülmény, hogy a jelenleg használatos mozgóképvetítő gépek a filmszalagot szakaszosan továbbítják, így a filmszalag az őt mozgató fogasdob-5 ról egyenetlen sebességgel fejtődik le. Hangos filmeknél azonban, a hang hullámzását elkerülendő, a filmszalagnak teljesen egyenletesen kell elvonulnia az úgynevezett átvilágító rés előtt. Ezt a fel-10 adatot az eddig ismeretes szerkezetek pl. úgy oldják meg, hogy a lefejtődő filmszalag súrlódó kapcsolat (érdes felületű dob, a filmre ható nyomógörgőkkel) révén mozgat egy lendítőkereket, amely tehe-15 tétlenségénél fogva biztosítja a filmszalag egyenletes haladását. Ennek a hátránya azonban az, hogy különösen induláskor tetemes húzóerőt kell a filmszalagnak átvinnie, minthogy a nagy tömegű lendítő-20 keréknek az indítónyom^téka meglehetősen nagy és emiatt, különösen használt filmeknél, a filmszalag könnyen szakad. Abban az esetben pedig, ha a súrlódás a filmszalag és az érdes felületű dob között 25 nem elég nagy, elcsúszások léphetnek fel és így a haladás egyenletessége nincs kellően biztosítva. Ezen hibákat a találmány szerint úgy küszöböljük ki, hogy az átvilágító rés 30 előtt a filmszalagot egy egyenletes sebességgel forgó fogasdobbal továbbítjuk, mely fogasdob sebességének egyenletességét a következő módon érjük el: A fogasdob tengelyére egy lendítőkere-35 ket ékelünk, mely tömegénél fogva, magában véve ismert módon — megfelelő méretezés mellett — biztosítja a tengelyen ülő fogasdob egyenletes forgását, ha ugyanakkor arról is gondoskodunk, hogy 40 a mozgóképvetítő gép — ahonnan a len-45 50 dítőkerék meghajtását nyeri — járásának egyenetlenségei a lendítőkerékre ne adódhassanak át. Ezt pedig egyszerűen úgy érjük el, hogy a lendítőkerék és a mozgóképvetítő gép azon része, amelyről a hajtást nyerjük (célszerűen a mozgóképvetítő gép lendítőkereke) közé rugalmas kapcsolatot iktatunk. Ennek az elvnek egy példaképpeni foganatosítási alakja van feltüntetve az 1. ábrán elől-, a 2. ábrán pedig oldalnézetben. (0) tengelyre fixen van ékelve a (2) hajtott kerék, mely lendítőkerékként van kiképezve, míg az (1) hajtókerék ugyanazon 55 tengelyen lazán ül. A két kerék közti kapcsolatot (3) és (3') lemezrugók létesítik, melyek az (1) kerék (4) agyára fixen vannak felerősítve, oly módon, hogy síkjuk a kerék forgási síkjára merőleges és a (2) 60 hajtott kerékre erősített (5, 5') csapokra vagy az azokon elhelyezett (6, 6') görgőkre támaszkodnak. Hogy a (3) és (3') lemezrugók lehetőleg együtt deformálódjanak, a (3) lemezrugó végére a (7) görgő 65 van erősítve, mely a lemezrugók állandó távolságát biztosítja. Indításkor a (3, 3') rugók rugalmasan kihajlanak mindaddig, míg a (7) görgő az (5) csapba nem ütközik és így megindítja 70 a (2) hajtott kereket. Amikor ez az üzemi fordulatszámot elérte, minthogy az üzemközben átviendő nyomaték az indítónyomatéknál lényegesen kisebb, a (3, 3') lemezrugók kihajlása csökken, a (7) görgő 75 eltávolodik az (5) csaptól. Ebben a helyzetben az (1) hajtókerék egyenetlen járásából származó lökésszerű impulzusokat a (3, 3') lemezrugók deformációjuk mértéké-