107817. lajstromszámú szabadalom • Tűzoltóeljárás habbal

Megjelent 1933. évi december hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 1078 1 7. SZÁM. — XVIII/b. OSZTÁLY. Tűzoltóeljárás habbal. Techow Max vegyész Hamburg-. A bejelentés napja 1932. évi szeptember hó 26-ika. Németországi elsőbbsége 1931. évi szeptember hó 28-ika. A habbal működő tűzoltóeljárásokiiak két főcsoportja van. Az első csoportban a habot vegyi úton szénsavtartalmú anyagoknak megbontása, pl. savakkal való 5 cserebomlásba hozatala útján, vagy a tűzoltókészülékben, vagy pedig közvetlenül a tűzfészek előtt hozzák létre. A második csoportban a habot mechanikai úton állítják elő. Magában véve ismert habképző 10 szerekkel (szaponin, szappan, édesgyökérlé, fehérje, zselatin) habot készítenek és azt a tűzfészekre szállítják. A hab szállítására használt eszközöket a mindenkori eset szerint választják ki. Mindig a fent 15 felsorolt szerek egyikét vagy másikát alkalmazzák, ezek azonban a rendszerint előforduló tűzfészkek tekintetében (olajtüzeket is beleértve) egyenértékűek. Eddig nem vált ismeretessé sem az első, 20 sem a második csoportban olyan tűzoltó eljárás, amely alkalmas lett volna olyan éghető anyagokból, különösen folyadékokból, pl. alkoholból vagy éterből származó tüzek oltására, mely anyagok különösen 25 felületaktívok. Az ilyen tüzek egészen másképpen viselkednek, mint az olyan tűzfészkek, amelyekben benzin, petróleum, benzol, terpentinolaj stb. ég. Ezeket a tüzeket az eddig ismert szerekkel sikeresen 30 lehetett oltani. Ezzel szemben az olyan tűzfészkek, amelyekben a fentemlített, igen erősen felületaktív tüzelőanyagok égnek, a reájuk felvitt habréteget azonnal elszakítják és ezzel a hab hatását lehetet-35 lenné teszik vagy annyira csökkentik, hogy az eljárás használhatósága gyakorlatilag kétségessé válik. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy különösen a vegyi haboltó eljárásoknál adalékként nemcsak egy habszállító ÍO> szerre, hanem kettőre van szükség, mert az eddigi tudásunk szerint azonos viselkedésű habszállító szerek alkohol- és hasonló tüzeknél két alapvetően eltérő és alapvetően különböző hatású csoportra osz- tölanak. Az egyik csoport (szaponin, édesgyökérlé, fehérje, zselatin, cukoranyagok) az ilyen tüzeknél is magában véve ismert módon összefüggő felületet hoz létre, míg a másik csoportnak 50 (szappannak), ha azt úgy, amint ezt a találmány értelmében elsőízben tesszük, az első csoport egy (körülbelül 3%) vagy több tagjával együttesen alkalmazzuk, az a hatása, hogy a felületi réteg elszakadását azzal 55 akadályozza meg, hogy a hab alatt második, szívós fedőréteg keletkezik. Magában véve ismeretes, hogy ha alkoholhoz bármilyen nátronszappanból (ahol is a szappanok a legtágabb értelemben veendők, 60 tehát szappanoknak tekintendők nemcsak a zsírsavak alkálisói, hanem nafténsavakkal, kazeinnel vagy ©félékkel való vegyületei is) 8—10%-ot adunk, akkor az egész tömeg az u. n. szilárd spirituszhoz hason- 65 lóan megszilárdul. Ezt a tényt hasznosítjuk tudatosan a találmány értelmében is, oly célból, hogy a tulajdonképpeni habréteg alatt a hab elpusztítását megakadályozó második réteget kapjunk. 70 A találmány ezenfelül tovább megy a réteg stabilitásának és a tűzfészkekkel szembeni ellenállóképességének növelésében. Ennek elérésére második felületi rétegként (szappan- és alkoholréteg) bizo- 75 nyos szerves bázisokat alkalmazunk. Erre különösen célszerűnek bizonyult a trietanolamin, de ezzel a szerves bázissal rokon anyagok, amennyiben szerves savak-