107808. lajstromszámú szabadalom • Prizmás célzó távcső helytálló célratartására

Megjelent 1933. évi december hó 15-én. MAGYAR KiRALYl SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 107808. SZÁM. — XIX/C. OSZTÁLY. Prizmás célzó távcső helytálló célratartásra. Dr. Jung Kari fizikus München és Gerber Nicolans Walo kereskedő Zürich. A bejelentés napja 1932. évi junius hó 28-ika. A találmány prizmás célzó távcső helytálló célratartással, melynek hordo­zója feltűzött sülben állíthatóan ágya­zott. 5 A fegyverekkel kapcsolatban eddigelé használt célzó távcsövek legtöbbje terrá­lis távcső, mozgatható célratartással. Az ugyancsak mozgatható célratartású, is­mert prizmás célzó távcsövek csakhamar 10 eltűntek a forgalomból, mert a távcső a prizmák meglazulása folytán igen gyor­san pontatlanná vált. Mindkét távcső-típus hátránya, hogy a fegyver hátralökés© miatt 80 mm szem-15 távolságban használják őket, hogy a szem meg ne sérüljön. Ez okból a terrális távcsöveknél igen pontos nézőpontot kellett betartani, mert különben a látómezőben az ismert fél-20 hold-árnyékok lépnek fel, amelyek hibás lövésekre vezetnek. Ez a pontosan betar­tandó nézőpont a lövésztől nagy figyel­met igényel és rendkívül megnehezíti a gyorsan mozgó célokra való lövést. A 25 megadott szemtávolsággal használt priz­más célzó távcsöveknél a látómező túlsá­gosan megszűkül, hacsak a Zeiss-féle is­mert, prizmás célzó távcső módjára, spe­ciális szemlencsés, igen terjedelmes priz-30 más távcsövet nem szerkesztünk. Ekkor azonban a látómezőben szintén fellépnek árnyékok, hacsak nem tartjuk be egész pontosan a nézőpontot. Valamennyi említett típusnál a táv-35 csőnek nagy távolságokra, különösen ka­tonai célokra való használatát lényegesen gátolja a mozgatható célratartás, amely mikrométer-csavarok alkalmazása foly­tán igen érzékeny és csak közepes távol-40 ságok számára való elevációt enged meg. Ezt a hátrányt a találmány szerinti prizmás célzó távcső azzal küszöböli ki, hogy a feltűzött részen a forgáscsap kö­rül. ismert módon, lengethetően ágyazott távcsőhordozó a feltűzött résszel a for- 45 gáscsappal párhuzamos támasztó orsó út­ján van összekötve, amely a távcső-hor­dozó vezetőfelületeihez képest úgy mozog, hogy a távcsőhordozónak a vezetőfelüle­teket vivő része e felületekre merőleges 50 irányban elcsúszik, amikor is a hordozó ki lene. Ezen elrendezés folytán az optikai ten­gely elhajlítása nem igényel mikrométer­csavarokat. amelyek erős hátralökésű 55 fegyvereknél gyorsan elnyiratnának, sem. pedig csavarhajtású vagy más bonyolult és érzékeny szerkezeteket. A találmány célszerű kiviteli alakjánál a feltűzött részben ágyazott excenterorsó, ao exoenterével, a távcsőhordozó vezetőhasí­tékában ágyazott és abban elforog. Egy másik kivitelnél a távcsőhordozó hossz­hasítékában ágyazott orsó végcsapjával a feltűzött résznek az előbbi hasítékhoz 65 szög alatt hajló hosszhasítékában hossz­irányban csúszik. A rajzok a találmány szerinti távcső több példaképpeni megoldását szemlélte­tik. Az 70 1.. ábra az egyik megoldás oldalné­zete. A 2. ábra felülnézet, részben metszet az 1. ábra II—II vonala szerint. A 3. ábra egy másik megoldás oldainé- 75 zete. A 4. ábra metszet a 3. ábra IV—IV vonala szerint. Az 5. ábra az 1. ábra szerinti megoldás változata oldalnézetben. A 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom