107806. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tercier nitrilek előállítására

Megjelent 1933. évi december hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYF SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107806. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás tercier nitrilek előállítására. I. G. Farbenin<Iiistrie A. G. Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1931. évi december hó 5-ike. Németországi elsőbbsége 1930. éri december hó 10-ike. A 473329. száimú német szabadalmi leírás eljárást ismertet tercier nitrilek előállítására, melyet az jellemez, hogy szekunder nitrileket alkálifémekkel vagy 5 alkáliamidokkal kezelünk és a szekunder nitrilnek az ily módon kapott alkálivegyületére alkilező szerekkel hatunk. Azt találtuk már most, hogy a szekunder nitrilek alkálivegyületeit az ismert 10 eljáráshoz viszonyítva jobb termelési hányaddal kaphatjuk meg, ha a szekunder nitrilekre szerves alkálivegyületekkel, pl. alkálialkil- vagy alkáliarilvegyületekkel hatunk. 15 Az eljárást példaképpen úgy foganatosíthatjuk, hogy a szerves alkáli vegyületet valamely a célnak megfelelő oldószerben, pl. éterben, benzolban, ligroinban stb. feloldjuk vagy szuszpendáljuk és 20 a szekunder nitrilt a kapott oldathoz adjuk. Ily módon a szekunder nitril alkálivegyületének oldatát kapjuk, melyet ismert módszerekkel alkilezhetünk. Az eljárás foganatosításához nem szük-25 séges, hogy a szerves alkálivegyületeket az oldószerben való feloldás vagy szuszpendálás előtt izoláljuk. Az eljárás előnyösen foganatosítható úgy is, hogy a szerves alkálivegyületet ugyanabban az 30 oldatban állítjuk elő, melyhez majd a szekunder nitrilt hozzáadjuk. így pl. a nátriumetilt nátriumból és higanyetilből éterben vagy a nátriumfenilt nátriumból és klórbenzolból benzolban állíthat-35 juk elő és a szekunder nitrileket az így kapott oldatokhoz adhatjuk. A szekunder nitrileket a szerves alkálivegyületekhez azok képzése után adhatjuk vagy a nitrilek az alkáli vegyületek 40 képződésénél jelen lehetnek. A szekunder nitrilek alkálivegyületeinek ily módon kapót oldatait célszerűen azonnal alkilezzük; az alkilező szert, pl. halogénalkilt az oldathoz adjuk, ami által az alkilezés bekövetkezik. 45 A találmány szerinti eljárással a tercier nitrileket nagyobb termelési hányaddal kapjuk meg, mint az ismert eljárásokkal, mert az alkilezendő 'szekunder nitrilek alkálivegyületei jobb termelési 50 hányaddal képződnek, mint az alkálivegyületnek a szekunder nitrilre való behatása esetén. így pl. az ismert eljárással nátriumnak dietilacetonitrilre való behatása útján a dietilaceto-nitrilnátrium 55 elméleti hozadékának csak 35%-át kapjuk meg és ennek megfelelően az így előállított termékek alkilezése sem eredményez több, mint 35% alkildietilacetonitrilt. Ezzel szemben a találmány szerinti eljárást 60 követve a tercier nitrilben elért termelési hányad egészen 90%-ig mehet. Példák: 1. 2,7 g drótalakú nátriumra 150 cm3 száraz étert öntünk és cseppenként 15 g g5 dietilhiganyt adunk hozzá. Ezután 11,3 g dietilaoetonitrilt csepegtetünk hozzá, mire igen élénk reakció indul meg. Most még 1 óra hosszat kavarunk és ezt követőleg 8,3 g allilkloridot csepegtetünk be, ami- 70 kőris az igen heves reakciót lehűtéssel mérsékeljük. A reakcióterméket jégvízbe öntjük, az éteres kivonatot először a leválasztott higanytól, azután a vizes résztől elkülönítjük és megszárítjuk. Az éter 75 elpárologtatása után visszamaradó maradékot vákuumban frakcionáljuk. A termék a dietilallilacetonitril, melynek forrpontja 14 mm nyomáson 71—74°.