107803. lajstromszámú szabadalom • Vasúti teherautó

Megjelent 1933. évi december hó 15-én. MAGTAR KIRÁLYI jKfflH SZABADALMI BIRÓSÁ6 SZABADALMI LEÍRÁS 107803. SZÁM. — XXa/2. OSZTÁLY. Vasúti teherautó. Briickmanii Fülöp szállító Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1932. évi julias hó 2-ika. Az utóbbi években az autó tigy a teher­szállításnál, valamint személyszállításnál a vasútnak erős versenytársa és a vasúti üzem gazdaságosságát veszélyezteti. Míg 5 kezdetben az autót, illetve gépkocsit csakis a vasúti állomáshoz való szállításra, vagy onnan való elszállításra, vagy pedig a szomszédos forgalomban használták, addig a legújabb időben a teherautót már a tá-10 volsági forgalomban is alkalmazzák, ami annál inkább káros a vasúti üzemekre, mivel főképpen oly árukat fuvaroznak, amelyeken a vasutak eddig a legtöbbet ke­restek. A teherautó a vasúttal könnyen 15 versenyezhet, mivel az utak építésére és karbantartására költenie nem kell, holott a vasutaknál ez lényeges kiadás. A tehergépkocsinak és a vasútnak ver­senye tehát a jelen időnek egyik legfonto-20 sabb gazdasági kérdése. Az összes orszá­gokban szakfolyóiratok, röpiratok és napi­lapok már évek óta foglalkoznak e kérdés megoldásával, de, sajnos, eredmény nélkül. Ajánlották, hogy a vasutak a díjtételeket 25 szállítsák le, holott az általános gazdasági viszonyok a díjtételek emelését tennék szükségessé. Ezzel szemben a vasutak arra törekszenek, hogy a tehergépkocsi-tulajdo­nosokat kötelezzék arra, hogy az ország-30 utak fenntartási költségéhez hozzájárul­janak. A találmány e kérdés megoldására tö­rekszik. Mihelyt a vasúti üzemeknek a ta­lálmány szerinti kocsijaik lesznek, vezető 35 állását a gépkocsival szemben visszanyeri anélkül, hogy az általános gazdasági ér­dekeket sértené. Az újfajta járművet ma­gáncégek is megszerezhetik és azt a vasút meghatározott díjtételek ellenében továb-40 bithátja. A találmány lényege abban áll, hogy a tehergépkocsit olyanra készítjük, hogy az úttesteken, valamint vasúti sineken is ha­ladhasson és különösebb nehézségek nélkül az úttestről a vasúti sinre és viszont át- 45 mehessen. A találmány szerinti vasúti te­hergépkocsinak oly kerekei vannak, me­lyeket vasútikerekekként és tehergépkocsi­kerekekként is használhatunk és egyik alakjából a másik alakjára könnyen át- 50 alakíthatjuk. A kerék lényegében vasúti kocsikerék, melyet azután gépjármű­kerékké alakíthatunk. A gépjárművet a vasúti kocsiknál szokásos ütközőkkel és kapcsolókészülékkel is ellátjuk, a kerekei- 55 nek a nyomtávolsága pedig olyan, hogy a vasúti sineken haladihat. Ha a vasúti sínekről közönséges úttestre akarunk átmenni, akkor a gépjármű vas­úti kerekeire a gépkocsiknál szokásos ab- 60 roncsokat tolunk. Ez abroncsokon belül fémgyűrű van, mely a vasúti kerekek ke­rületére illik. Ha e különleges alakú autó­kerékkoszorút a jármű vasúti kerekeire erősítjük, akkor ezáltal kifogástalanul mű- 65 ködő teherautókereket kaptunk. Ha e járművet az úttestről a sinekre akarjuk juttatni, úgy ehhez oly csonka­vágányra van szükségünk, mely kövezett útban folytatódik. E csonkavágány két 70 oldalán a kövezés folytatódik és a kövezés felszíne a sínfejek magassá­gába esik. Ha a helyi viszonyok miatt a sinek két oldalán ily kövezést nem készíthetünk, akkor álielyett az egyes 75 sinszálak külső oldalán segédsineket alkalmazunk, melyekre a gépjármű autó­kerékabronesai felfutnak. A járműnek e csonkavágányra addig kell felfutnia, míg emelőszerkezet fölé kerül, melyet a két sin 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom