107799. lajstromszámú szabadalom • Dobozgyártáshoz szükséges fémkötőszalagot gyártó gép

— 7 — (107) tagozatot és azután a baloldali (35) szerszámok kiképzik a (86) tagozatokat és a (87) választó hornyokat, azután kétszer 'működésbe jönnek a sapkaalakú (36) szer-5 számok, hogy a sapkaalakú hajlításhoz szükséges (92) kivágásokat elkészítsék, azután még egyszer működésbe jön a jobboldali (37) szerszám; elvágja a szala­got és egyidejűleg elkészíti a bejövő sza-10 laghosszon a tagozatot. A fent leírt tagozószerszámok hatásá­nak kitett fémszalag most már a (34) ágyazati lappal egy vonalban elhelyezett (115) mintaüregLemezíhez továibbíttatik, 15 mely (115) lemez az 1. ábrán feltüntetett függőleges (5) és (6) fővázlemezek között van elrendezve. A (115) mintaüreglemezzel a (117) köz­ponti prés (116) ágyazatában kiképzett 20 szerszámkészlet működik együtt. A (117) prés csúszhatóan van elren­dezve a (118) ós (119) vezetékekben, me­lyek a függőleges (5) és (6) fővázleme­zekre vannak erősítve. 25 A központi prés a függélyes (120) orsóra van felfüggesztve, melynek mozgatása a (9) főtengelyen elhelyezett (122) körhagyó és (121) körhagyórúd segélyével történik. A (117) központi prés tehát függőlegesen 30 ide-oda mozog a (122) körhagyó hatása alatt a (118) és (119) vezetékekben, mi mel­lett a (l"1 6) sezrszámágy csúsztathatóan van a (122) függőleges orsók által tartva. A (115) mintaüreglemez három (124, 35 125, 126) részre van osztva, melyek mind­egyike a lemezből kivehető és amelyek együttműködnek a függőlegesen felettük elrendezett, u (117) prés (116) ágyazata ál­tal hordott szerszámokkal. • 40 A már előzetesen alakított fémszalag először is a horonyképző (127) szerszám hatásának lesz alávetve, mely arra szol­gál, hogy a fémszalag hosszirányában egymástól egyenlő távolságban elhelye-45 zett ferde hornyokat lyukasszon ki. A horonylyukasztó (127) szerszám el van látva egyenlő távolságban ferdén el­rendezett (128) fogakkal, melyek a (117) prés ágvazatához rögzített (129) lemezből 50 állnak ki. Ezek a (128) fogak egyforma ferrleségűek és szélességnek és együttmű­ködjek az első kiemelhető (124) vájatrész­ben k; képezett (130) mintaüregekkel. A (127) szerszám (128) fogainak kereszt-55 metszete derékszög alakú és egyezik a (130) hornyok keresztmetszetével, miáltal mikor a már előzetesen alakított fémsza­lag a kiemelhető (124) mintaüregrészre jut és a (117) prés lefelé halad, a (127) szerszám (128) ferde fogai együttműköd- 60 vén a (130) hornyokkal, megfelelő lyuka­kat képeznek a fémlemez középső részén. A 18. ábra részletesen tünteti fel, hogy miképpen képezik ki a (127) szerszám (128) fogai az egymástól egyenlő távol- 65 ságra elrendezett ferde hornyokat az (a) fémszalag középső részén. Ugyancsak a (117) prés ágyazatában a (127) szerszám mellett egy másik fogazó és horonyképző (132) szerszám van elren- 70 dezve. E (132) szerszám (132a) fogkivágó része egy előre megállapított számú (133) fog­ból áll, melyek egyforma alakúak és egy­forma távolságban vannak egymástól el- 75 rendezve, éppen úgy, mint a már leírt (127) szerszám (128) fogai, azonban ebben a szerszámban egy foggal kevesebb van, aminek célját később fogjuk leírni. A (133) fogak ellenkező ferdeséggel bírnak 80 mint a (128) horonylyukasztó fogak, mint az a 11., 18. és 19. ábrákon látható. Ezek a (133) fogak a nyomószerszámon függőlegesen vannak elrendezve és együtt­működnek a (125) mintaüregrészben ki- 85 képezett (135) mintaüregekkel, ezeknek az üregeknek metszete szintén derékszögű és ferdeségük ellenkező a (124) mintaüreg­rész (130) hornyainak ferdeségével, mint az a 12. ábrán látható. 90 Az (a) fémszalag, miután középrészében már a ferde (b) hornyok kiképeztettek, a következő mozgással továbbvitetik a szomszédos (125) mintaüregrész fölé, úgy, hogy a már előbb kiképzett (b) hornyok 05 (c) közei a (133) fogak alá esnek és a (117) prés mozgása folytán a (133) fogak a (135) hornyokba hatolván, a (b) hornyok kö­zött a (d) hegyes fogakat képezik ki, mint az a 19. ábrán látható. 100 Miután a már előzetesen kiképezett (b) hornyok hajlása ugyanolyan, de ellen­kező irányú mint a (133) fogaké, a moz­gás folyamán mindegyik (133) fog a két (b) horony közti (c) részre száll le s az 105 átfogó irányában vág oly módon, hogy mindkét végén a szomszédos (b) horony szélével érintkezik, miáltal egyforma, de egymással szembenálló (d) fogak képez­tetnek. Az eredeti (b) hornyok az új fo- 110 gak egyik ékalakban összefutó oldalát képezik, míg az ékalak másik oldala a (133) fogak által kilyukasztott diagonális lyuk által képeztetik ki, mint az a 17., 19. és 23. ábrákon látható. 115 Jellemző a találmány tárgyára, hogy a

Next

/
Oldalképek
Tartalom