107798. lajstromszámú szabadalom • Eljárás burkolatok előállítására kolbászárukhoz
Megjelent 1933. évi december hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI jKHm SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107798. SZÁM. — Xl/f. OSZTÁLY. Eljárás burkolatok előállítására kolbászárukhoz. Scliwerer József kereskedő Wien. A bejelentés napja 1932. évi március hó 10-ike. Ausztriai elsőbbsége 1931. évi március hó 19-ike. A szokásos eljárás szerint a hideg felvágottnak szánt kolbászáruk előállítási módja az, hogy a természetes beleket vagy a mesterséges beleket az óhajtott 5 hosszúságban levágják ós a töltelék betétele előtt egyik végükön lekötik, a kolbász. elkészítése után pedig másik végükön is zsineggel lekötik. Ez az eljárás több hátránnyal jár. A 10 kolbász felvágásának megkezdésekor az első ráncos szeleteket, melyek eladatlanok, a hulladékba kell dobni. Kiderült, hogy a hulladék — aszerint, hogy a kolbász átmérője mekkora — 3—4 dekát 15 tesz ki. Az összes bélfajták lekötésekor — nehogy a zsineg lecsússzon — a lekötést néhány centiméterre a bél szélétől kell eszközölni. E csücs révén a bélből valami veszendőbe megy, ami a felhasznált bél 20 összhosszúságának kb. 10%-át teszi ki. Megállapították továbbá azt is, hogy a zsineggel való lekötéskor a mesterséges, illetve természetes bél megsérülhet, úgy hogy itt a kolbásztöltelék és a zsír kitó-25 dúlhat. Mind e hátrányokat a találmánnyal elkerülhetjük, ha a természetes bél vagy a cellulózból ill. zselatinból álló mesterséges bél végét lezárjuk. Ez elzárás a leg-30 célszerűbben lekerekítve történjék vagy leragasztással, vagy pedig bevarrással eszközölhető. A leragasztás vagy bevarrás azt a lehetőséget nyújtja, hogy a mesterséges belek anyagából szabálytalan 35 alakú kolbászburkolatokat állíthassunk elő, aminők a természetes beleknél egyáltalán nem fordulnak elő, pl. „torpedó"formát. Egyidejűleg a lekötés mindkét módját is alkalmazhatjuk, pl. ragasztást 40 és varrást. Fontos, hogy a kolbászburkolatok végének elzárása lehetőleg tökéletes legyen a hosszú tartósság érdekében a zsír és feloldott fehérje kiszivárgásának meggátlása végett. E tökéletes elzárást úgy 45 érjük el, hegy a lezárandó kolbászburkolatvéget hemoglobinnal vagy származékaival kezeljük (pl. itatjuk). Ily kezeléssel a varrás likait is betömjük, A bejelentett^ eljárást különböző módon 50 eszközölhetjük, pl. úgy, hogy a tömlőket egy lyuktágító tövisre húzzuk rá, mely ólomfüsttel van bevonva. De más elkészítési módozatok is lehetségesek. A bejelentett eljárás kivált • cellulózból 55 álló mesterséges beleknél alkamazhatö. Mindenekelőtt papírból való mesterséges beleket — mely pergamentálva lehet ugyan, de nem kell okvetlen ennek lennie — vagy viszkóz-beleket alkalmazha- 60 tunk a jelen eljárásra. Az eljárás azonban a fentiek értelmében természetes belekre és torkokra is alkalmazható. Fontos, hogy mindenekelőtt az óhajtott anyagból álló tömlő álljon rendelke- 65 zésíinkre, melyet azután a találmány értelmében az egyik végén lezárunk, hogy a kolbász hulladékmentes megkezdése lehetővé tétessék. Tudott dolog, hogy a mesterséges kolbászburkolatok pl. szőtt 70 anyagból avagy mint természetes belek kerülnek forgalomba, melyeket már maga a termelő köt be egyik végükön. Ez az eljárás azonban az ismert hátrányokat nem küszöböli ki, hanem a munkát a kol- 75 bászkészítőről a bélszállítóra hárítja át. A találmány szerinti eljárás azonban a lekötést feleslegessé teszi és munkafázist takarít meg.