107791. lajstromszámú szabadalom • Segédszerkezet vonatok nyomólégfékei feltötésének és lazításának gyorsítására

Megjelent 1933. évi december hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107791. SZÁM. — V/b. OSZTÁLY. Segédszerkezet vonatok nyomólégfékei feltöltésének és lazításának gyorsítására. Knorr Bremse A. G. Berliii-Liclitenbei'g'. A bejelentés napja 1932. évi július hó 12-ike. Németországi elsőbbsége 1931. évi augusztus hó 15-ike. A találmány nyomólégfék-vezetékek feltöltését és így a fékek lazítását gyorsító és egyúttal a fékvezeték feltöltésénél a vezetőfékszelep szakszerűtlen ki-5 szolgálásának következményeit kiküszöbölő segédszerkezet. A nyomólégfék lazításánál tudvalevőleg a vezetőfékszelep emelőjét előbb a töltőállásba fektetik, amelyben a mozdony 10 főlégtartálya és a fékvezeték között a nyomólevegőnek bőséges átömlését megengedő összeköttetés) áll fenn. Ha a mozdonyvezető úgy véli, hogy ez a feltöltő lökés a vezérlőszelepeket a lazí-15 tási helyzetbe átvezérelte és a fékvezetékben uralkodó nyomás az előírt lazítási nyomást (az 5 atm. túlnyomást) közel elérte, akkor a vezetőfékszelepnek emelőjét a menetállásba fekteti át, amelynél a fő-20 légtartály és a fékvezeték közötti közvetlen összeköttetés megszűnt és szükség esetén a vezetéki nyomástól önműködően közvetített, fojtott összeköttetés létesül az említett terek között. 25 A vezetőfékszelepnek a töltőállásból a menetállásba való átfektet ése bizonyos ügyességet igényel. Hirtelen átfektetésnél, esetleg, különösen hosszú vonatoknál, a nyomás a fékvezetéken átsiető nyc-30 másnövelő hullám mögött sülyed, amely sülyedés a mellső vonatrész vezérlőszelepének a fékállásba való visszatérésére adhat alkalmat. Túl lassú átfektetésénél esetleg még 35 mindig bőséges menyiségű főtartálylevegő áramlik a fékvezetékbe, ha ez utóbbiban az előírt maximális nyomás már eléretett, ami adott esetben, a vezérlőtartály túltöltését vonhatja maga után. A találmány szerinti szerkezet célja már 40 most az említett, lehetséges hátrányok kiküszöbölése, tehát a mozdonyvezető mentesítése a vezetőfékszelep rendkívüli gondosságot igénylő kezelésétől és különösen a fékvezetéki manométer megfigyelésétől, 45 ami elvonja őt a jelzések megfigyelésétől. A szerkezetnek tehát arról kell gondoskodnia, hogy a vezetőfékszelepnek a töltőállásból a menetállásba való átfektetésekcr a főtartály-leve,gő elegendő nagy ke- 50 resztmetszeten áramoljék át a fékvezetékbe, ha ez utóbbiban még nem éretett el a teljes lazítónyomás. Főtartály-levegőnek ezt a bőséges hozzávezetését a fékvezetékbe a vezeték töltésének befejezése 55 után, a szerkezet maga szünteti meg. Ez szükséges, hogy a vonatról létesített vészfékezésnél, vagy pedig vonatszakadásnál a mellső vonatrészben lévő fékek meghúzását ne gátolják meg túlnagy, a 60 vezetőszelep irányából utánaáramló légmennyiségek. Az említett célbóll a vezetőfékszelep berendezése olyan, hogy a menetállásban a íőlégtartály és a vezetéki nyomásszabá- 65 lyozó közötti összeköttetés — ellentétben az ismert vezetőfékszelep kivitelétől — aránylag nagy keresztmetszetű és egy, az alábbiakban töltőszelepnek nevezett, külön szelepszerkezet utján, a vezetéki nyo- 70 másszabályozóban elrendezett, szűk átmeneti nyíláson kívül, a fékvezetékhez menő, tág átömlő nyílást tartunk nyitva, amelyen át a vezetékbe addig táplálunk főtartálylevegőt, amíg a benne uralkodó 75 nyomás az előírt lazító nyomást (5 atm. túlnyomást) elérte, amikor is a bő átömlőnyílás önműködően záródik, úgy, hogy a