107774. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vetemedésnek ellenálló deszka előállítására
állítására. A szomszédos deszkaréteg'ek készítésénél is azt az elvet követjük, hogy a deszkavégek közöti (a) hézagok a szomszédos rétegekben egymáshoz viszonyítva f> eltollak legyenek, amint ez a rajzon látható. A szomszédos deszkaréteg készítésénél figyelemmel vagyunk arra, hogy két-két deszka jobb- és baloldali felületével ke-10 riiljön összeragasztásra. Ha a tömb elkészült, ismert módon szorítók közé kerül és mindaddig marad azokban, míg a ragasztóanyag" teljesen kötött. Abban az esetben, ha az egyes rétege-15 ket nem egy, hanem két vagy több deszka sorból készítjük, célszerűen gondoskodunk arról, hogy az egyes rétegekben a deszkák hosszanti (b) illeszkedései ne kerüljenek egymás fölé. Ezt úgy érhetjük 20 el, ha egy-egy rétegben egyenlő vastag, de a szomszédos rétegek deszkáinál szélesebb vagy keskenyebb deszkákat alkalmazunk, vagy pedig egyenlő széles deszkák felhasználása esetén az egyik réteg-25 ben lévő deszkákat a szomszédos rétegben lévőkhöz képest oldalirányban is eltoljuk. A fent ismeretetett módon deszkákból összeállított tömböt végül a rétegek sík§0 jára merőlegesen és hosszirányban, azaz ABCD síkkal párhuzamosan, kívánt vastagságú deszkákká fiirészeljük szét, melyek különösen a bútoriparban előnyösen használhatók, mert olcsóságuk mellett a 35 vetemedéssel szemben rendkívül ellentállóak, azonkívül vakfornérral és rendes fornérral éppúgy boríthatok, mint a rendes deszkák. Szabadalmi igények: 40 1- Eljárás vetemedésnek ellentálló deszka előállítására, melyet az jellemez, hogy leszabott és előzetesen szárítókamrában, kb. 14 napon át fokozatosan növekvő hőmérséklet alkalmazása 45 mellett szárított deszkákból tömböt készítünk úgy, hogy a deszkákat ragasztóanyaggal bevont oldalaikkal egymásra fektetjük, mimellett az egyazon síkban vagy rétegben fekvő és egyforma vastag deszkákat hossz-< 5 irányban akként helyezzük el, hogy a szomszédos deszkavégek között hézagok maradjanak és ezek a szomszédos rétegekben egymáshoz viszonyítva eltoltak legyenek; majd a deszkaréte^ 5 gekből ily módon alkotott tömböt szorítók közé fogjuk a ragasztóanyag megszáradásáig, illetve kötéséig, végül pedig a tömböt a deszkarétegek síkjára merőlegesen és hosszirányban 6' igmert módon deszkákká .fűrészeljük szét. 2. Az 1. igénypontban védett eljárás kiviteli alakja, melyet az jellemez, hogy a tömb egy-egy rétegében több deszkát 6J helyezünk el egymás mellett is úgy, hogy a szomszédos deszkákat hosaszanti oldalaik mentén egymáshoz ragasztjuk és a deszkavégek közötti hézagokat a szomszédos deszkasorokban, 71 de ugyanazon rétegben egymáshoz képest eltoljuk. 3. Az 1. és 2. igénypontban védett eljárás kiviteli alakja, melyet az jellemez, hogy az egyik rétegben szélesebb vagy 7Í keskenyebb deszkákat fektetünk egymás mellé, mint a szomszédos két rétegben, oly célból, hogy a hosszanti illeszkedések eltolódjanak. 4. Az 1—3. igénypontban védett eljárás ts< kiviteli alakja, melyet az jellelmez, hogy a deszkák szárítását akként végezzük, hogy a szárítókamra hőmérsékletét egy vagy két naponként úgy emeljük, hogy a szárítás kezdetén al- 8í kalmazott kb. 25—30 C° hőmérséklet a szárítás utolsó szakaszában kb 70—80 C°-ot érjen el. 5. Az 1—4. igénypontokban védett eljárás kiviteli alakja, melyet az jellemez, 9C hogy a szárítás alatt a szárítókamrába a deszkákban lévő növényi, vagy állati kártevőket elpusztító mérges gázokat vezetünk, vagy ilyeneket magában a szárítókamrában fejlesztünk. IC 1 rajzlap melléklettel. I'aJIas nyomda, Budapest
