107751. lajstromszámú szabadalom • Eljárás porózus testeknek folyadékokkal való telítésére

— 2 — a nyomás az atmoszférikussal, alján pedig a megfelelő folyadékoszlopnyomással legyen egyenlő. Előidézhetjük a nyomásemelkedést sűrített levegővel, melyet 6 a tartányban levő folyadékra engedünk hatni s e munkamódokat egymással tetszésszerint kombinálhatjuk. Azt, hogy adott esetben hány nyomáshullámot alkalmazunk, milyen maximális 10 és minimális nyomásokat és időtartamokat használunk és a nyomást milyen módon idézzük elő, az adott körülmények, főleg a berendezés minémüsége, szabják meg. Olyan berendezéseknél, melyek kom-15 presszorai, vákuumszivattyúi és folyadékvezetékei bőven vannak méretezve, a műveletek mindegyik szakaszát (csökkentett és fokozott nyomás) számos nyomáshullámmal foganatosíthatjuk. Olyan beren-20 dezéseknél, melyek fenti követelményeknek nem felelnek meg, esetleg csak öt, négy vagy három nyomáshullámmal dolgozunk. Az új eljárásnak az a jellegzetes műszaki hatása, hogy az ilyen nyomás-25 hullámok esetén a nyomás dinamikus hatása érvényesül és ennélfogva a kellő telítést sokkal rövidebb idő alatt érjük el, mint állandó nyomás esetén, mimellett a használandó nyomáshullámok szá-30 mát adott esetben gazdaságossági számítások is határozzák meg, melyekben a felhasznált kompresszormunkatöbbletet a berendezés teljesítőképességének és a telítés jósági fokának növekedésével vetjük 35 össze. A találmány szerinti eljárásnak néhány réldaképeni foganatosítási módját és pedig az eljfirásnak az ismeretes, úgynevezett Polilka-féle telítő eljárásnál való 40 többféle módon foganatosított alkalmazását a csatolt rajz 1—4. ábráin látható diagrammok szemléltetik. E diagrammok a telítőtartányban a folyadéknyomás változásait szemléltetik az idő függvényében. 45 Az 1. ábrán az úgynevezett Polifka-féle eljárásnak ismeretes foganatosítása látható, mely szerint a fát a forró telítő -folyadék jelenlétében először csökkentett, azután túlnyomásnak teszik ki, A 2. ábra a találmány szerinti eljárás- 50 nak a fenti eljárás túlnyomásperiodusára való alkalmazását mutatja, oly módon, hogy a nyomáshullámokat folyadékbeszivattyúzással és kiengedéssel idézzük elő. A 3. ábra szerint nyomáshullámokat a 55 csökkentett nyomású szakaszban és túliiyomásszakaszban is alkalmazunk és ezeket sűrített, illetve atmoszférikus nyomású levegővel idézíük elő. A 4. ábra szerint a csökkentett nyomású go periódusban csak levegőbeengedést és evakuálást, a nyomáspeniódusflban pedig sűrített levegőt és folyadékbeszivattyúzást kombináltan alkalmazunk. E diagramon látható, hogy a nyomásperiódusban három 65 folyadékbeszivattyúzás történik, melyek mindegyikén belül levegővel 4—4 nyomás hullámot idézünk elő. Az ábrákból kitűnik, hogy a telítési műveletek a találmány szerinti eljárás 70 esetén rövidebb időt vesznek igénybe, mi az ismételt gyors nyomásváltozások dinamikus hatásainak tulajdonítható. Szabadalmi igények: 1. Elj aras porózus testeknek folyadékok- 75 kai való részleges vagy teljes telítésére, azzal jellemezve, hogy a testekre a telítőfolyadékot vagy folyadékokat zárt tartányban periodikusan hullámszerűen változó nyomások alatt enged- go jük behatni, mimellett a, kettőnél többször ismétlődő períoduscík, időtar+amai és nyomásai egyenlők vagy különbözők lehetnek. 2. Az' 1. igényben védett eljárás fogama- 85 tosítási módja, azzal jellemezve, hogy a periodikusan váltakozó csökkentett és fokozott nyomás alatt végzett műveletek egyss szakaszait is több nyomáshullámmal hajtjuk végre. 90 1 rajzlap melléklettel. l'allas nyomda, Budapest.