107748. lajstromszámú szabadalom • Hűtési eljárás
Megjelent 1933. évi december hó 15-én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107748. SZÁM. — xvm/c. OSZTÁLY. Hűtési eljárás. Lengyel Arthur oki. gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1932. évi julius hó 27-ike. Ismeretes, hogy a vízjéggel való hűtésnél a jeget, megolvadása folytán, gyakran kell pótolni, illetve újra adagolni. Ez a körülmény igen kellemetlen, pl. hűtő-5 vagonoknál, amelyekben romlandó és így állandóan hűtendő árut sokszor több napig szállítanak. Az ilyen hűtővagónok rendszerint annyi jeget visznek magukkal, amennyi szokásos nyári időjárásnál 10 kb. két napi hűtésre elegendő és így a hűtővagónok jégtartányait szállítás közben kétnaponként újra kell tölteni, ami a vagonok felnyitását és 1—2 óráig való nyitvatartását teszi szükségessé; ennek 15 káros következménye az, hogy a vagonba huzamos ideig meleg levegő áramlik és így nagy mennyiségű kondenzvíz csapódik le, ami az árura nézve nagyon veszélyes. Az utánjegelés ezenkívül a szállítást 20 is késlelteti, felügyeletet igényel és egyéb kellemetlen következményekkel jár. Ismeretes továbbá, hogy újabban rátértek a szénsavjéggel, ú. n. szárazjéggel való hűtésre is. A szárazjégnek a vízjég-25 gel szemben nagy előnye, ho^y sokkal hidegeibb (atmoszférikus nyomáson —79 C°), továbbá a szilárd halmaz állapotból közvetlenül gázhalmazállapotba megy át, azaz szublimál, tehát a vízjég alkal-30 rnazásával járó kellemetlen vízballasztot elkerüljük. Hátránya az, hogy drága és pl. hűtővagónoknál való alkalmazása esetén a hatékony hűtés elérésére sok esetben különleges gázkeringtető beren-35 dezést igényel. Meglepő módon azt találtam, hogy a vízjeges, ill. szénsavjeges hűtés hátrányait nagyrészt elkerülhetjük és igen huzamos ideig hatékony, olcsó hűtést biztosíthatunk, ha a hűtést a találmány ér- 40 telmében egyidejűleg vízjéggel és szénsavjéggel végezzük úgy, hogy a vízjeget szénsavjéggel hűtjük, illetőleg konzerváljuk. A találmány szerinti hűtési eljárást, pl. úgy foganatosíthatjuk, hogy a jég- 45 tartányba a vízjég közé szénsavjeget adagolunk, akár pedig úgy, hogy a vízjégtartányt körülvevő térben, pl. a tartány fölött vagy alatt szénsavjégtömböket helyezünk el és a fejlődő gázokat a jégtar- 50 tány körül, illetőleg a jégtartányon át vezetjük. A jégtartányba a vízjégtömbök közé célszerűen szétterítve adagolt szénsavjégtömbök hideg Jszublimálódó gázai a víz- 55 jégtömböket körülárajmolják és olyan nagy mértékben lehűtik, hogy azok erősen összefagynak, külső rétegeik mintegy jégpáncélt alkotnak, ami megolvadásukat nagy mértékben lassítja. Hasoníó- 60 képen az esetben, ha a szénsavjógtömböket a jégtartány körül, pl. a tartány fölött vagy alatt helyezzük el, a jégtartányt körüláramló vagy esetleg azon átáramoltatott gázok a vízjeget igen nagy 65 mértékben hűtik, illetve konzerválják. A találmány szerinti hűtési eljárással a vízjég konzerválásán kívül annak hűtőhatását is igen nagy mértékben növeljük, mert a szénsavjéggel kb. 10 C°—20°-ra 70 lehűtött vízjég olyan alacsony hőfokot képes a hűtőtérben fenntartani, amilyent csak vízjeges hűtéssel egyáltalában nem lehet elérni, aminek eredménye az, hogy a találmány szerinti hűtésnél a hűtendő 75 áru sokkal frissebb marad, mint a szokásos, csak vízjeges hűtésnél. A hűtési eljárásnak további igen fontos előnye az
