107747. lajstromszámú szabadalom • Textilfonal, valamint előállítására való eljárás és berendezés

Megjelent 1933. évi december hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ij^jj^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107747. SZÁM. — XIVa/1. OSZTÁLY. Textilfonál, valamint előállítására való eljárás és berendezés. Léon Sylvain Max Lejeune gyáros Wasquehal és Jeaii Etienne Charles Bongrand mérnök Páris. A bejelentés napja 1930. évi november hó 7-ike. Franciaországi elsőbbsége 1929. évi november hó 8-ika. Tudvalévő, hogy a fonóeljárások különböző műveleteinek célja a megtisztított textilszálacskák egymással való egyesítése. A fonaltak szilárdságát iigy 5 érjük el, hogy az elemi szálacskákat egy meghatározott irányban rendezzük és nyújtással a kívánt mennyiségben egyenletesen elosztjuk, egymással való kapcsolódásukat pedig sodrással hozzuk létre, 10 mely ezeket a szálacskákat egymáshoz szorítja. A nyújtás és sodrás ismert műveleteinek megválasztása a textilanyag természetétől függ. Ugyanannál a textilanyagnál a kész szál minősége annál 15 jobb, mennél hosszabbak az elemi szálacskák. Másrészt a kész fonal szilárdsági tulajdonságai, úgy mint pl. a szakadási szilárdság és nyúlás, bizonyos pontig a sodrás mértékével együtt nőnek. A fonal 20 rugalmassága az elemi szálacskák rugalmasságától függ és a sodrás mértékével nő a sodrás egy bizonyos határáig. Mint mondottuk, a kész szál ellenálló képessége laz elemi szálacskák hosszúsá-25 gától és a sodrás mértékétől függ, úgy, hogy a textilanyagok annál drágábbak, mennél hosszabbak és erősebbek voltak a készítésüknél felhasznált szálacskák és annál olcsóbbak, mennél gyengébbek, rö-30 videbbek és gyengébben megsodrottak az elemi szálak, mert iaz ilyen fonal minősége rosszabb, mint az előbb említett fonalé. Ajánlották már a szálakat a sodrás után 35 burkoló réteggel bevonni, oly anyaggal, mely alkalmas arra, hogy a fonjál felületén lévő szálacskákat egymással egyesítse és ilyen módon, a kérdéses szálakat appreturával vagy viscosával lássa el. Lényeges azonban, hogy az ilyen módon alkal- 40 mázott anyag a szál belsejébe nem hatolt be, vagyis ilyen módon csupán a szál felületén lehet burkolatot létesíteni, mely pl. lehet paraffin réteg vagy más, a szálak fényesítésénél használt anyag. Nyilván- 45 való, hogy ez a burkoló réteg csak nagyon kis mértékben, képes meggátolni az elemi szálacskák egymáshoz viszonyított csúszását, vagyis csak nagyon kis mértékben kapcsolja ezeket a szálacskákat egymás- 50 hoz és gyakorlatilag egyáltalán nem mozdítja elő a fonalra gyakorolt húzóerőnek az elemi szálacskák közötti egyenletes elosztását. A találmány szerinti szálaknál (melyek 55 lehenek pl. pamut-, gyapjú-, selyem-, len-, kender- vagy ramészálak), ezzel szemben az elemi szálacskákiat a fonal egész vastagságában egymással összekapcsoljuk valamely rugalmas vagy képlékeny 60 anyaggal, mely az egyes szálacskákat >a kész fonal egész keresztmetszetében egymással kapcsolatba hozza, vagyis más szóval a fonalat egészen mértani középvonaláig impregnáljuk. A rugalmas vagy 65 képlékeny anyag emellett a fonal felszínén is elhelyezkedik és azt burkoló réteggel vonja be, a fonal felszínén tehát apró szálacskák nem állanak ki, hanem annak felszine teljesen sima, sőt olyan is lehet, 70 mintha üvegszerű réteggel lenne bevonva. Ezzel az eljárással a fonalat alkotó szálacskáknak egymáshoz tapadását lényegesen növelhetjük akkor is, ha a szálacskák rövidek és a sodrat gyönge, vagyis 75 ilyen módon ugyanazon szívósságot és rugalmasságot érhetjük el, mint különben a hosszú és erősen megsodrott szálacskák-