107746. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nátriumbikarbonát előállítására

- 3 -A Solvay-féle eljárás feltalálása óta gyakran megkísérelték, hogy az eljárás nehézségeit kiküszöböljék és a feldolgo­zandó tömeg csökkentése végett az am-5 moniakloridot szilárd alakban kapják meg. Tudvalevő, hogy a Solvay-el járásban a nátriumklorid oldatait ammoniumbikar­bonát segítségével a szódabikarbónát ki­csapásával kezelik, amit szűréssel különí­tő tenek el. A szűrésből kapott, viszonylag nagy tömeg klorid alakjában ammóniát tartalmaz, a nátriumklorid pedig csak felhasznált mennyiségének mintegy 30%-ában vesz részt a reakcióban, a szű-15 rés terméke mésszel való kezelés révén kalciumklorid képződése mellett az am­mónia regenerálására használható. Ha­sonlóképpen javaslatba hozták a nagy­tömegű anyalúg koncentrálását is az am-20 inoniumklorid kristályosodásának előidé­zésére és szilárd alakban való előállítá­sára oly módon, hogy a kérdéses nagy­tömegű folyadék kezelése elkerültessék. A) Egy másik ismert eljárás szerint — 25 amelyet a Wurtz-féle kémia-könyv*) má­sodik kiadása ismertet — ©zt az ered­ményt az oldat meseterséges lehűtésével érhetjük el. E célra ,a szódabikarbonát­gyártás anyalúgjait használják, amelynek 30 m3 -kint 94 kg nátriumkloridot és 198 kg ammoniumkloridot tartalmaznak. Ezek­hez az .anyalúgokhoz 185 kg ammonium­karbonátot és 140 kg natriumkloridot ada­golnak; 0°-ra való lehűtés után kb. 125 kg 35 ammoniumkloridot kapunk, ami megfelel a folyamatba bevitt nátriumklorid meny­nyiségének. E klorammoniumról leszűrt oldatot karbonizáljuk, amikor nátrium­bikarbonat-csapadékot kapunk. Ez az eljá­•40 rás egyrészt körülményes már a tüzelő­fogyasztás miatt is, ami az ammónia és a szénsav oldási hőjének elvezetése miatt válik szükségessé, de azért is, mert a mun­kaanyag túl nagy tömegeit kell 0°-r.a lehű-45 tenünk. A feldolgozott oldatoknak az imént leírt hűtés folytán előálló kontrakciója azzal a következménnyel jár, hogy az oldott nát­riumklorid egy része kiválik, amely rész 50 azután a hűtés folyamán lecsapódó am­moniumkloriddal egyidejűleg szűrődik le. Ez a nátriumklorid elszennyezi az ammo­niumkloridot, következésképen elvész a szódabikarbonát-gyártás számára, még 55 pedig mind az esetben, ha az ammonium-*) Adolphe Wurtz: Deuxiéme supplément au Dictionnaire de Chimie pure et appliqueé; 70 eme fascicule, 533. oldal; Editeur: Librairie Hachette, Paris, 1892. klorid úgy használtatik, ahogyan van, 60 mind pedig az esetben, mikor a meszes ke­zeléssel regeneráljuk. Ez utóbbi esetben a nátriumklorid kiküszöböltetik és a kelet­kező kalciumkloriddal megy veszendőbe. Végül korlátozza még a kiaknázást a 65 nátriumklorid oldhatósága is s ezért .az oldat m3 -éből csak 130 kg nátriumbikarbo­nátot lehet kapni. Oly oldatok alkalmazásakor, amelyek a szubsztituált aminek klorhidrátjait tar- 70 talmazzák és ammonkloriddal vannak te­lítve, karbonizálás alkalmával ammonium­klorid-csapadékot kapunk, amely a folya­matba bevitt ammoniumkloriddal egyen­értékű. Oldat m3 -eként 200 kg szódabikar- 75 bonátot kapunk, ami 96—98%-os nátrium­kiaknázásnak felel meg. B) Másrészt tudvalevő a termokémia törvényeiből, hogy az ammonkloridban levő nátriumkloridnak átalakulása ammo- 80 niumnitrát révén a következő reakció NH,NOa + NaCl NH4 C1 + NaNOs szerint cserebomlás útján előidézhető és javasolták is már az ammoniás eljárás módján nátriumnitrát jelenlétében való 85 munkamenetet oly módon, hogy a nát­riumbikarbonát kicsapása és kiküszöbö­lése után az ammoniaklorid kicsapását segítik elő anélkül, hogy a fent említett (0°C-ig) hűtéshez kellene folyamodni. 90 Emellett .a kloridnak csak 60%-a alakul nátriumnitráttá, még pedig a csekély ol­dási hő és a képződési hők közti kis kü­lönbség folytán, valamint a képződött sók nagy oldhatósága miatt. 95 Ha ezzel szemben az oldat a szubsztituált aminek salétromsavas sóit, vagy salétrom­savas diaminammoniumsókat tartalmaz, és ha az oldat klorammoniummal van te­lítve, úgy nátriumklorid, .ammónia és 100 szénsav bevezetése után annyi klorammo­nium-csapadékot kapunk, amennyi a fo­lyamatba bevitt nátriumklorid mennyisé­gének felel meg. Az oldat még az egész bevitt nátriumot nitrát alakjában tartal- 105 mazza úgy, hogy a karbonizátorban 300 kg nátriumbikarbonátot kapunk az oldat minden m3 -e után. Összefoglalásképen mondhatjuk, hogy a találmány szerinti eljárás magában fog- 110 lalja az alább felsorolt öt előnyt, amelyek az eddig leírt műveletekkel érhetők el, va­lamint egy, a szubsztituált karbamineken kívül még egyfajta só (klorid vagy nitrát) alakjában még nátriumot is tartalmazó 115 oldatnak .a (2) tartányban végül történő szénsavas kezelése által, mimellett az em-

Next

/
Oldalképek
Tartalom