107744. lajstromszámú szabadalom • Önműködő középütközős kapcsoló

kodhatik. A (D) kilincsnek továbbá a (d3) ujja van, amely mögé a (li2) csap körül forgatható (H) kapcsolóemelőnek a (hl) csapja nyúlik. A (G) reteszelőrugóhoz és a 5 (H) emelőhöz a (KI) és (K2) húzózsinórok (1—4. ábrák) vannak erősítve, amelyek egymással össze vannak kötve. A (U) ki­linccsel szilárdan összekötött (E) csap a köröm (alO) és (all) furataiban (11. ábra) 10 nagy játékkal van ágyazva. Az elrete­szelőkilincs (d4) vége a köröm (al2) ki­vágásában olymódon van ágyazva, hogy a kilincs az (al2) kivágás falain felfekszik, ha az (E) csap tengelye az (alO) és (all) 15 furatok tengelyével egybeesik (11. ábra). Ilymódon teliát olyan erő, amely a (D) ki­lincs hosszirányában hat, a (d4) helyen közvetlenül a körömre vitetik át úgy, hogy az (E) csaj) liajlítóigénybevételektől men-20 tes marad. Az (E) csapnak a felső végén az (M) átvivődarab van megerősítve, amelynek két, (ml) és (ni2) csúszófelülete van, amelyek az ellenfejen lévő megfelelő csúszófelületekre hatnak. 25 Ha a kapcsoló két fele úgy áll egymás­sal szemben, hogy tengelyük egy egye­nesbe esik (2. és 5. ábra), akkor a jármű­vek összetolásánál a két (C) szarv (c3) élével egymásnak ütközik, mimellett ezek 30 az élek egymáson elcsúsznak, úgy hogy a két (al3) köröm egymáson tovahalad. To­vábbi összetoiásnál azután az (a3) és (a 4} homlojkí'elületek jönnek érintkezésbe és az (al3) körmöket az ellenfej (a2) kivágá-35 sába viszik. Emellett a (D) kilincseknek (dl) ütközője az (a4) homlokfelületeknek ütközik, úgy hogy a (D) kilincsek a kör­mökbe benyomatnak és csak a végállás elérésénél ugranak be, az (F) rugók ha-40 t.ása alatt, az elreteszelő állásba (10. ábra). Ha a kapcsolót ismét meg kell oldani, akkor a kezelő az egyik (KI) zsinórt, pl. az (Al) fej zsinórját, meghúzza. Ezáltal a (D) kilincs, a (H) emelő révén annyira 45 visszahúzatik, amíg a (G) reteszelőrugó, (gl) végével, az (A) fej (a4) homlokfelüle­tének nem támaszkodhatik. Egyidejűleg az (M) átvivődarab (ml) csúszófelülete az (A) ellenfej átvivődarabja (m2) csúszó-50 felületének nyomul, úgy hogy az (E) csap közvetítésével az (A) fej (D) kilincse is oldóállásba hozattatik. (9. ábra.) A kap­csoló ezen állásában a járművek minden , • további művelet nélkül széthúzhatok. A 55 széthúzás után a kapcsolófejek önműkö­dően ismét a 2. ábra szerinti állásba ke­rülnek vissza. Ha esetleg az eltolásnál a járművek kapcsolását egészen el akarjuk kerülni, úgy hogy a kapcsoló csak ütkö­zőként működjék, akkor a (KI) zsinór erő- 60 sebb meghúzásával a (D) kilincseket any­nyira visszahúzzuk, hogy a (G) rugók a hozzátartozó fej (a9) ütközői mögé kerül­nek. Ezáltal az elreteszelőmű teljesen ki van iktatva (8. ábra). A kapcsolót ebből, a 65 kapcsolást akadályozó állásból éppen úgy. mint az oldó-állásból a (K2) zsinór meg­húzásával a kapcsolási állásba hozhatjuk. Iia az elreteszelt kapcsolót (10. ábra) húzásra veszik igénybe, akkor a (D) ki- 70 lincs, a (dl) részével, az (a7) kivágás falá­hoz szoríttatik és ezáltal a kapcsoló meg­oldását megakadályozza. Minthogy a ki­lincs nyomói génybevétele a hozzátartozó (al3) körömnek a kapcsolón támadó húzó- 75 erő által való meghajlításának ellene hat, ennélfogva a köröm hajlítóigénybevétele csökken. Ha a kapcsolófejek m összefutásnál a 4. ábra szerinti módon állnak oldalt eltolva 80 egymással szemben, akkor mindenkor az (a4) homlokfelületek az ellenfej (a3) hom­lokfelületén csúsznak, amíg a végső állást el nem érik (1. ábra). Ha a fejek a 3. ábra szerint állnak oldalt eltolva egymással 85 szemben, akkor az összetoiásnál a (C) szarvak (c3) éle ütközik egymásra és az (al3) körmöket egymáson tovavezetik. Ha az összefutás előtt a két fej között magas­ságkülönbség van (6. ábra), akkor ezt a 90 magasabb fej szarva azáltal egyenlíti ki, hogy a szarv az ellenfej rézsútos (a5) vezetőfelületének fekszik fel és az ellen­fejet megemeli. A 12—14. ábrák szerinti második foga- 95 na tosítási alaknál a kapcsolófejek külső alakja lényegében véve megfelel az első foganatosítási alakénak. Az (E) csappal a (P) elreteszelőkilincs van szilárdan ösz­szekötve, amely kilincs a fej (a6) nyílásá- 10c ból kiáll és az ellenfej (a7) kivágásába nyúlik be. Az elreteszelt állásban (12. ábra) a (P) kilincs, a (pl) felülettel, az ellenfej (a7) kivágásának felfekvési felü­letén fekszik fel. A (P) kilincs (pl) felii- i0c iete a kilincs tengelyével koncentrikus hengerfelületként van kiképezve, amely előrefelé a kapcsolófej (a3) homlokfelüle­téhez olymódon hajló (p2) ütközőfelületbe megy át, hogy a (P) kilincs, a (p2) ütköző- n( felületre az (a3) homlokfeliilet irányá­ban kifejtett nyomás alatt, a fejbe vissza1 tolatik. A (P) kilincsen a (Q) csap segé­lyével az (E) kétkarú emelő van csukló­san megerősítve, amelynek egyik karján 11; két (rl) és (r2) orr van kiképezve. Az emelő másik karjára az (S) rugó gyakorol nyomást, amely a fejnek külső oldalán .

Next

/
Oldalképek
Tartalom