107739. lajstromszámú szabadalom • Hosszmunkatengelyes cséplő-, vagy cséplő- és szalmatépőgép
— 5 -lyeken a röpítőerő hatása alatt a szalmától nagyobb mennyiségű mag válik külön. A találmány értelmében az említett lépcsőfokok helyén befelé nyúló kiemelkedé-5 sek vannak. Az (I) bebocsájtó rész (13c) rostafelülete mögött (134) kiemelkedés van (11. ábra), míg a 12. és 13. ábra szerint a (II) eséplőtér (13c) rostafelülete mögött két (134a, 134b) kiemelkedés van. A (134) és 10 (134a) kiemelkedések felső fala lényegileg vízszintes, ellenben a nagyobb (134b) kiemelkedések felső fala a gép belseje felé lejt, hogy a szalmarészek, kalászok és más ilyen anyagrészek visszahullását idézze 15 elő. A kiemelkedések között, továbbá a (13) rosták és az (1) szekrény között levő holt terekben a magvak jól kiválnak és számos (133) nyíláson át eltávoznak. Az előzőkben ismertetett (134) kiemelkedés a 3. ábrában 20 feltüntetett kiviteli alaknál is megvan. Ilyen kiemelkedések a cséplő és tépő gép (III) és (IV) tereiben is elrendezhetők. A (13) rosták (135) szögvasrudakból állanak, amelyek közül két-két szomszédos rúd 25 között a magvak kibocsájtására és a levegő bebocsájtására való, fúvókaszerű (136) rések vannak. (13. ábra). A (136) rések mindkét rúd kivágása útján létesülnek, úgyhogy a rostélyrudakkal képezett völgyek-30 ben a 3. és 5. ábrában feltüntetett oldalsó nyílások helyett, részarányos kibocsájtó nyílások vannak. Annak megakadályozása végett, hogy az ismertetett rostáknál a levegő túl erősbe-35 szíváskor a magvakat magával ragadja, a rostafelületek alatt (91) lemezeket olyan közel helyezünk el, hogy a szívóhatásnak a magvak kilépését nem gátló mértékig való fojtása következik be. Az adott eset-40 ben előállítható (91) fojtó lemezt különösen a (13) rosták lefutó részei alatt rendezzük el. Különösen előnyös az a megoldás, amelynél a magvak szállítására való csigamű alsó részét körülvevő (91) szek-45 rényköpenyt használjuk fojtó lemez gyanánt (3. ábra). A (16a) orr előnyösen nagyobb távolságban fekszik a verő szerszámok (159) forgási körétől, mint a (8) orr. Előnyös, ha az or-50 rok a verő szerszámokhoz képest elállíthatok vagy csavarokkal való megerősítés útján könnyen kicserélhetők, hogy szükség esetén más magasságú, illetve alakú orrokat használhassunk. Ily módon megvan 55 annak a lehetősége, hogy az orr és a verő szerszámok forgási köre között levő közt változtathassuk. Keskeny köz alkalmazása esetén a magvak elkülönítését, a szalma erőteljesebb lágyítását és tépését érjük el, mint széles köz esetén. A verő szerszámok- 60 tói nagyobb távolságban fekvő orrok más tulajdonságú cséplési anyagnak, például borsónak, babnak a fordulatszám változtatása nélkül való csépiésót teszik lehetővé, aminek a hajtó- és a cséplőgép közvetlen 65 kapcsolása esetén nagy jelentősége van. Hasonlóképen előnyös, ha a (8, 16a) orrok megmunkáló felületét megfelelő alakítás vagy a 12. ábrában feltüntetett módon szitaszövettel való bevonás útján 70 érdekessé tesszük, hogy a kicséplést megjavítsuk és toklászoló hatást érjünk el. Az előzők értelmében tehát növeljük az orrok és a verő szerszámok között levő közt, hogy a fékező hatást megszün 75 tessük és ehelyett megfelelő segédeszközökkel növeljük a cséplőhatást. Alacsony cséplő orr csúcsától egészen a széles felületű verő szerszámokig terjedő, gereblyeszerűen elrendezett (16b) ujjak alkalmaz- 80 hatók, amelyek a magvak jó elkülönítését és a szalma jó előtépését eredményezik, amint ez a 4. ábrából is kitűnik. A bevezetéskor sima állapotban levő, aránylag kis teret elfoglaló kévék szalma- 85 szálait a (8) orron végbemenő cséplési munkafolyamat a (158) gyűrűalaJkú résen át és a (13) rosta fölött való mozgás közben, továbbá a cséplési anyagot a mozgás irányából kitérítő (14) kidomborodásba 90 való vándorlás közben összekuszált tömeggé alakítja át, amelynek a (II) részbe való belépéskor lényegesen nagyobb térfogata van, mint eredetileg volt. A megnövekedett térfogatú tömeg a (II) rész na- 95 gyobb tereiben zavartalanul megmunkálható. A cséplési anyagnak a (158) térből a (13) rostára való átmenetekor a magvak a (13a) lépcsőn különválnak és a (13b) rostára, illetve ezen áthullanak. A cséplési 100 anyag a (13b) rosta mellső része fölött tovamozog. Ezután a cséplési anyagnak a (13) rostán való kirostálása következik be, mire a cséplési anyag a (134, 134a, 134b) kiemelkedések fölött mozog tova, mikoris 105 ismét a magvak elkülönítése megy végbe. A (II) cséplőrész mögött a (141) szalmagyűjtő tér van. A (141) tér és a (44) fúvómű között fekvő ferde felület hosszúkás és enyhén emelkedik. Ez a felület a no gép felső félrésze fölé nyúlik és zárt gyűrűfelületbe megy át. Alsó része a szalma csavarvonalalaikú mozgás irányához ha ránt hullámos vagy más ilyen kiemelkedései és bemélyedései vannak. A hullám- 115 völgyekben szükség szerint elosztott, a magvak elvezetésére való (161) nyílások vannak. A találmány értelmé-