107738. lajstromszámú szabadalom • Eljárás metánnak más gázokkal való keverése révén a világítógázhoz hasonló haszontermelésre
Megjelent 1933. évi december hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÁÖ SZABADALMI LEÍRÁS 107738. SZÁM. — Il/e. OSZTÁLY. Eljárás metánnak más gázokkal való keverése révén a világítógázhoz hasonló haszongáz előállítására és az ehhez szükséges gázok termelésére. I)r. Leiser Richárd tanár, vegyész és Kovacevic Julius vegyészmérnök Wien. A bejelentés napja 1930. évi junius hó 20-ika. Ausztriai elsőbbsége 1929. évi junius hó 25-ike. Világítógázhoz készült, fűtésre, főzésre, stb. való égőket nem lehet tetszés szerint metánnal (földgázzal) használni, mert utóbbinak nagyobb fűtőértéke, nagyobb 5 levegőszükséglete és sok más eltérő sajátsága van. Ha tehát egy városi hálózatot világítógáz-üzemről földgázüzemre változtatnak, az összes fogyasztóknál körülményes és költséges átalakításokat kell 10 végezni. A találmány értelmében a földgázhoz olyan gázokat keverünk, amelyek segélyével sajátságait a világítógázéhoz közelítjük. A metán fűtőértékének csökkentésére a 15 metánt nem éghető gázzal, mint nitrogénnel, füstgázzal, különösen pedig levegővel keverhetjük. A levegőt aggálytalanul keverhetjük, mert a felső robbanási határ kb. 87% levegőnél van. Egy egyetlen gáz 20 hozzákeverésével azonban nem lehet az összes sajátságokat egyidejűleg a kívánt értékekre hozni. Ha pld. levegő hozzákeverésével a földgáz fűtőértéket egy bizonyos világítógáz értékére csökkentettük, e ke-25 verék elégetéséhez kisebb levegőmennyiség szükséges, mint a világítógáz elégetéséhez. Hogy az égésnél tekintetbe jövő sajátságok mindannyiát, tehát a fűtőértéket, levegőszükségletet, gyúlási sebességet, 30 égési hőmérséket, robbanási határokat és gyúlási hőmérséket lehetőleg a világítógázét megközelítő értékre hozhassuk, több. féle gázt kell adagolni, még pedig célszerűen olyanokat, melyek a világitógáz-35 Han is jelen vannak és olyan mennyiségekben, hogy a keletkezett keverék összetétele egy világítógázét megközelítse. Ennek megfelelően főleg hidrogént és szénoxidot kell adagolni. Ezt legegyszerűbben vízgáz, generátorgáz, félvízgáz és 40 szénből olcsón termelhető hasonló gázalakú termékek bekeverése révén eszközöljük. Kitűnt továbbá, hogy szénoxidot és hidrogént tartalmazó hasonló keveréke-K-et magából a metánból is előállíthatunk. 45 Ebből a célból, a találmány értelmében, metánt oxigénnel vagy szabad vagy kémiailag kötött oxigént tartalmazó gázokkal, mint pl. levegővel, szénsavval, vízgőzzel, stb. 1000° fölötti hőmérsékleten 50 részlegesen elégetünk. Így pl. metán 1000° fölötti hőfokokon különböző mennyiségű oxigénnel a következő egyenletek szerint reagál. CH» + K O2 = CO + 2H2 . . . . 1. 55 CH4 + Oa = CO + Ha + HaO . . 2. CH4 + 3/2 Oa = CO + 2 HaO ... 3. Ha^oxigén helyett levegőt használunk, a reakciótermékek ugyanazok maradnak, de megfelelő mennyiségű nitrogénnel hígul- 60 nak. Szénsav alkalmazásakor a reakciók a következők: CH4 + COa = 2 00 + 2 Ha ... 4. CHi + 2 COa = 3 CO + Ha + H.0 5. CHi + 3 COa = 4 CO + 2 HaO . . 6. 65 Vízgőz alkalmazásakor pedig: CH4 + HaO = 3 Ha + CO . . . . 7. Ha még tekintetbe vesszük, hogy szénoxidot vízgőzzel ismert módon hidrogénné és szénsavva lehet átalakítani (s utóbbit 70 abszorbció révén lehet eltávolítani), kétségtelen, hogy hidrogént vagy szénoxidot vagy ezek tetszés szerinti elegyét tisztán
