107718. lajstromszámú szabadalom • Vetőgép

Megjelent 1933. évi december hó 5-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI IURÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107718. SZÁM. — X/a. OSZTÁLY. Vetőgép. Nagy Lajos földmíves Földes. A bejelentés napja 1932. évi junius hó 20-ika. A találmány vetőgép, tengeri, répa, tök, hüvelyesek stb. számára, amely az eddig alkalmazott hasonló gépektől egyszerűbb üzeme, tökéletesebb munkája és könnyebb 5 kezelése folytán különbözik. Az eddigi gépeknél ugyanis a gép útja mentén láncot vagy sodronyt kellett kifeszíteni, amelyen a magfészkek távolságában ütközők voltak elhelyezve; ezek az ütközők 10 hozták azután a mellettük elhaladó gép vetőszerkezetét működésbe. Ha már most a sodrony hibás elhelyezése miatt valamelyik ütköző nem jutott a vetőszerkezettel érintkezésbe, az illető helyen a gép 15 nem vetett, ha pedig a sodrony elszakadt és újra összekötötték, az összekötés helyénél az ütközők közti távolság megváltozott, miáltal a magfészkek szabályos elhelyezése sem sikerült. 20 A találmány szerinti gép ezt a hátrányt úgy küszöböli ki, hogy a vetőszerkezet működését a gép járókerekén vagy a járókerékkel együtt mozgó más alkatrészen elhelyezett ütközők vagy effélék váltják 25 ki, ami lehetővé teszi a nehezen kezelhető lánc elhagyását. A gép továbbá olyan szerkezeteket is tartalmaz, amelyekkel a vetőmagot egyenletesen adagolhatjuk, a mag ültetési mélységét szabályozhatjuk, 30 az elültetett magot a földbe benyomhatjuk ós az elültetett mag helyét megjelölhetjük. Ez a gép azonkívül szabálytalan alakú földterület beültetésére is alkalmas. A gépet a csatolt rajzon feltüntetett 35 példaképpeni kiviteli alak kapcsán írjuk le közelebbről. A rajzon az 1. ábra a vetőszerkezet működését kiváltó szerkezet távlati képe, a 2. ábra a vetőszerkezet oldalnézete, 40 míg a 3. ábra a tetőszerkezet egy részét metszetben tünteti fel. A 4. ábra a mag-adagoló hengerének, az 5. ábra pedig a keréktalp egy részének távlati képe. A 45 6. ábra az egész vetőgép távlati képe. A gép egyik hátsó járókerekének (1) keréktalpán (1. ábra) (2) ütközők vannak, amelyek a gépen keresztirányban elhelyezett (3) vezérlőrúd (4) nyúlványával 50 jutnak a kerék forgása (vagyis a gép járása) közben egymás után érintkezésbe. A (3) vezérlőrúd ilyenkor eredeti helyzetéből kimozdul és az alábbiakban leírandó vetőszerkezetet működésbe hozza. A hátsó 55 járókerék tengelyén ül az (5) fogaskerék, amely a (6) fogaskerék közvetítésével a (7) magadagolóhenger (8) tengelyére ékelt (9) fogaskereket forgatja. A vetőszerkezet (2. és 3. ábra) részei a 60 vetőmag befogadására való (9) vetőszekrény, a (10) magvezeték — amelyben a (7) magadagolóhenger és a vezetéket záró (11) és (12) nyelvek foglalnak helyet — és végül a (16) vetősaru. 65 A vetőmag a (9) vetőszekrény fenekében létesített (13') nyíláson át a (7) magadagoló hengerre jut. Ez közös tengelyen elhelyezett (7a) és (7b) részekből áll (4. ábra), amelyek közül a (7a) résznek e 70 rész egyik homlokfelületéig húzódó alkotómenti (13) kivágásai vannak, míg a (7b) résznek a (7a) résszel szemben fekvő homlokfelületéből a (13) kivágásokba illő (14) nyúlványok nyúlnak ki. A 4. 75 ábra a (7a) és (7b) részeket a tengelyükön széjjelhúzva mutatja; a valóságban ezek a részek össze vannak tolva úgy, hogy a (14) nyúlványok a (13) kivágásokba érnek, a (13) kivágásból pedig csak annyi 80