107716. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a csepegtetéssel, szálhúzással és röpítéssel való kenőanyagszállításnak csapágyakban különböző sebességeknél való biztosítására

Megjelent 1933. évi december hó 15-én. WAflYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÁÖ SZABADALMI LEÍRÁS 107716. SZÁM. — Ve/l. OSZTÁLY. Eljárás a csepegtetéssel, szálhúzással és röpítéssel való kenőanyagszállításnak csapágyakban, különböző sebességeknél való biztosítására. Matthews Edward Francis mérnök Sudbury. A bejelentés napja 1932. évi julius hó 1-je. Németországi elsőbbége 1931. évi julius hó 2-ika. Ismeretesek már oly eljárások, melyek szerint csapágyakban a kenőanyagot csepegtetés, szálhúzás és röpítés révén továbbítják. Az ezen eljárást foganatosító 5 készülékek oly körülfoxgó szállítószervből állottak, mely a forgó tengelycsaptól kapta hajtását; a körülforgó szállítószerven csepegtető, szálhúzó és röpítő részek voltak. E szállítószerveken már felismer-10 ték azt, hogy bizonyos forgássebességeknél a kenőanyag lecsepegtetését előidéző nehézségi erőt a kenőanyagot elröpítő centrifugális erő ellensúlyozza, minek folytán a kenőanyag a röpítőlapon vesz-15 tegel, anélkül, hogy a csepegtetés közvetlen útján vagy a röpítés közvetett útján a csapágyfelületek közé jutna. E felismerés alapján megkísérelték már, hogy a szállítószerv forgómozgása folytán fel-20 lépő légáram áramlási energiáját a nehézségi erőt támogató erőül használják ki, amikoris a nehézségi erő e járulékos erővel együtt a röpítőerőt legyőzi, ami a csepegtető folyamatot biztosítja. Itt azonban 25 több körülményt figyelmen kívül hagytak. Nevezetesen mindenekelőtt figyelmen kívül hagyták azt, hogy a nehézségi erő és a járulékos erő azt a forgáss>ebességet, amelynél e két erő a röpítőerővel 30 egyensúlyban van, ama forgássebességgel szemben, amelynél a nehézségi erő egyedül hat, a nagyobb fordulatszámok körzete felé eltolja ugyan, ezzel azonban a szóbanforgó hátrány nem küszöbölődik 35 ki; a nehézségi és járulékos erő bizonyos, egyszerűen a régi elrendezésekkel szemben fokozott fordulatszámnál a röpítőerővel továbbra is egyensúlyban marad és oly kritikus állapotot okoznak, amelyben a csapágyfelületek nem kapnak kenést. 40 Továbbá figyelmen kívül maradt az is, hogy kölcsönhatás nemcsak a nehézségi és rőpítőerő, hanem a nehézségi és kohézióerő, valamint a kohézió- és rőpítőerő között is bekövetkezik. A kenőanyagot 45 csepegtető és elröpítő folyamatok között ugyanis oly időszak van, mely alatt a kenőanyagnak a szálalakú állapotba való hozatala révén végbemenő továbbítás következik be, mely állapotnál a szállító- 50 szerv sebessége nagyobb, mint a csepegési sebesség, de még nem akkora, hogy a rőpítőerő a kohézióerőt felülmúlja. Ez időszakoknak egymásba való átmeneteinél oly egyensúlyi állapotok lépnek fel, me- 55 lyek a kenendő sínjárműnek e kritikus sebességeknél való huzamosabb megmaradása esetén szintén a jármű „szárazon futását", vagyis kenésnélküli járását okozzák. A találmány azt a feladatot go tűzi ki, hogy a szállító eljárást és az utóbbit foganatosító szerkezetekét akként alakítsuk ki, hogy a kenőanyag szállítása a kritikus állapotok tartama alatt is biztosan megmaradjon. 65 A találmány szerint javasolt, a kitűzött feladatot megoldó eljárást az jellemzi, hogy a nehézségi, kohéziós és röpítőerőket a kenpanyagra kifejtett, legalábbis két különböző kölcsönhatásba hozzuk. Az 70 eljárás előnye, hogyha az egyik kölcsönhatás éppen a kritikus körzetbe esik, akkor a másik hatás biztosan e körzeten kívül maradván, a kenőanyag szállítását biztosítja. Az eljárás foganatosítására al- 75 kalmazott, a találmány további kiképzéséül javasolt szerkezetek a feladatot csupán tökéletlenül, részlegesen megoldó, ed-