107702. lajstromszámú szabadalom • Eljárás adott frekvenciájú többfázisú áramnak kisebb frekvenciájú egyfázisú árammá való átalakítására
dertekercseinek fokozatos beosztású (lépcsőzetes) tekerületszámai varrnak úgy, hogy a kapott íeszültségórtékek, időbeli távolságuk tekintetbevételével, szinusz-5 görbén fekszenek. Az (Ui) feszültséget (2. ábra) a (Gi) egyenirányító, az (U2) feszültséget pedig a (G2) egyenirányító szállítja. A feszültségeket és áramokat a szekunder tekereselésfázisokban és az egyenlő irányítóban emellett pozitívoknak mondjuk, ha azok a sz>ekun.dertranszformátoresillagpontoktól a tekercselésfázisokon keresztül az anódák felé vannak irányítva. Viszont az (M) áramfogyasztóban az ára-15 mot és a feszültséget .akkor tekintjük pozitívnak, ha azok (K)-tól (M)-en keresztül (L)-felé vannak irányítva (1. ábra). Annak dacára, hogy mindkét egyenirányító csak egy-egy pozitív áramfélhullámot 20 szállít (2. ábra), az (M) áramfogyasztón váltakozó irányú áram jár át (3. ábra), amit .a keresztkapcsolással érünk el. Ha egyelőre nincs fáziseltolódás az egyfázisú áram és az egyfázisú feszültség kö-25 zött (2. és 3. ábra), akkor mindegyik egyenirányítónak csak az egyfázisú feszültség egy félhullámának az időtartama alatt kell bekapcsolva maradnia. Pia tehát, az 1. ábra szerint a (Gi) egyenirányító 30 egyes anódáinak a kapcsolóit (Si—S«)-tal, a (G2 ) egyenirányító anódáinak a megfelelő kapcsolóit pedig (S'i—S'e)-vel jelöljük. akkor a kapcsolókat amaz idő alatt, amely alatt az egyfázisú áram a nullér-35 téktől kezdve egy egész hullámot tesz meg (3. ábra), a következő sorrendben és pedig mindenkor az a, b, c, d, e, stb. feszültségi metszéspontok előtt (2. ábra) zárjuk: Si, S2 . . . Se, Si, S'i, S*2 . . . S'íi, S'i. 40 Az áram az (Ai) anódában a két félhullám (h) időpontjában, illetve metszéspontjában -elenyészik, minthogy az (Ei) feszültség nulla lesz. Ebben a pillanatban az (A'i) anóda égni kezd, úgy, hogy az 45 átmenet a (Gi) egyenirányítóról a (G2) egyenirányítóra, cl ZH Z E két félhullám összetevődé se tökéletesen állandóan és akadálytalanul megy végbe. A két egyenirányító együttműködése 50 azonban nehézségekbe ütközik, ha az áram és feszültség között fáziseltolódás van az egyfázisú oldalon. Ha pl., hogy mindjárt egy határesetet beszéljünk meg, az áram 90°-kal késik a feszültség mö-55 gött, akkor az (U1 ) feszültségnek a pozitív félhullámtól a, negatív félhullámhoz való átmenete idején [a 4. ábrán a (h) metszéspont] az áramnak pozitív maximuma van és megkísérli, hogy az (Ai) anódán át végig folyjék. Elsősorban is 60 tehát az (Sí) kapcsolónak a (h) időponton túl zárva kell maradnia. Az (i), illetve (k) metszéspontig azután semmi különös jelenség sem mutatkozik. Ez időpont után azonban az (O2, A'2 , G, Oi, Ai, B, O2) o5 áramkörben rövidzárlat keletkezik. Ez onnan ered, hogy az említett időpont után az (E'2) feszültség nagyobb, mint az (Ei) feszültség. Oly célból, 'hogy ezt a nem kívánatos rövidzárlatot megakadályozzuk, 70 a találmány szerint az (E*) feszültséget a rövidzárlati körbe kapcsoljuk úgy, hogy az (S2) kapcsolót kb. a (k) időponttól az (1) időpontig zárjuk és egyúttal — amint azt később fogjuk leírni — arról gondos- 75 kódunk, hogy a fényív is az (Ai) anódáról az (A2 ) anódára menjen át. Az (E2 ) feszültség ekkor az (E'2) feszültséggel egyenlő nagy ellenfeszültségként van szembehelyezve úgy, hogy a rövidzárlati 80 körben hatásos két (E'2) és <(E2 ) feszültség egyensúlyban van. Hasonló módon kell az (1) metszéspontban az (Es) ellenfeszültséget és az (m) metszéspontban az :(E4 ) ellen feszültséget beiktatni. Nyilvánvalóan Siaz (Ei—ívj feszültségek beiktatása már a kívánt görbealak eléréséhez szükséges, még ha rövidzárlat veszélye nem is állna fenn, amennyiben pl. a rövidzárlatot előidéző (E'2 ), illetve <E'3 ), illetve (E'i) fe- 90 sziiltségek (csak ezek hatnak az áteresztő irányban) kisebbek lennének, mint az (Es), illetve (Ea), illetve (E«) feszültségek, vagy pedig egészen elmaradnának. Ez nemcsak késlekedő, hanem előresiető fá- 95 ziseltolódásokra is áll és pedig mindkettő úgy motorikus, mint generátoros üzemre íkapacitív és induktív visszahatás), azaz minden, —180° és +180° közötti (vagy más számolási mód szerint 0°—360°-ig 100 való) fáziseltolódásra. Míg tehát az adott többfázisú áramból való áramdaraboknak az egymáshozsorakoztatása, az egyfázisú áram egy áramfélhullámának a képzéséhez, fáziseltolódás 105 hiánya esetén úgy történik, hogy egy egyenirányítórendszer anódái csak a pozitív feszültségfólhullám körzetében szállítanak áramot, addig fáziseltolódásnál e rendszer anódáinak még a negatív fe- 110 szültségfélhullám körzetében kell áramot szállítaniok, tehát bekapcsolva kell lenniök. Ha mégegysaer megtekintünk egy 90°-os késlekedő fáziseltolódást, akkor a 115 kapcsolási sorrend a (Gi) egyenirányító számára, abban a pillanatban kezdve,