107698. lajstromszámú szabadalom • Kályhatest, kályhaköpeny és kályhaellenző

Megjelent 1933. évi december hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI JgggaSL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 10T698. SZÁM. — Il/h. OSZTÁLY. Kályhatest, kályhaköpeny és kályhaellenző. Taskovits István gépmunkás Budapest. A bejelentés napja 1932. évi február hó 1-je. A jelenleg használatban lévő, általában függőleges, sík felületü kályhatestek, köpenyek és ellenzők felületi hősugárzása — a padló melegítés szempontjából, — nem 5 kielégítő, úgy, hogy — különösen köpenyes kályhák alkalmazása esetén, •— a fütendő helyiségek, mennyezettáji (felső) és padlószinti (alsó) légrétegeinek hőfoka között jelentékeny eltérés (hőfok-különbö-10 zet) mutatkozik. A találmány szerint a padlózat és az alsó légréteg állandó felmelegedését a kályhatest, köpeny és ellenző oly mérvű megdöntésével oldjuk meg, hogy ezáltal 15 a kályhatest, köpeny vagy ellenző ferde, sugárzó felületének hősugárzása minél nagyobb — lehetőleg a padlózat egész területére — kiható legyen. Ez elgondolás gyakorlati megoldása-20 képen a dőlt kályhának, stb. ezt a jellemzőjét úgy biztosítjuk, hogy annak ferde, sugárzó felületét megosztjuk s e ferde felületrészeket függőleges tengelyben rendezzük el. 25 A legalsó és előnyösen — legszélesebb, sugárzó felületrészt merőlegesebben rendezzük el, úgy, hogy sugárzása •—> a többiétől eltérően — a padlózat egész területi felületére kiterjedjen. 30 A megosztott felületrészek lehetnek sík, homorú vagy domború idomuak is. A megosztott felületi kályhatestek belső ' tűztér falai és illetve a kályhaköpenyek és ellenzők belső — kályhafelőli oldalai — 35 sík felületűek is lehetnek és ez esetben a külső, ferde felületrészek tömör kivitelezésüek. Sarokban vagy falközépen álló, hengeres vagy szegletes kályháknál, stb. a ferde felületrészeket csak a kályhatest, stb. 4.Q mellső vagy mellső és oldal részén, egy szükség szerinti szélességű sávon alkalmazzuk s ez esetben a kályhatestek, stb. nemcsak hengeresek vagy prizmatikusak, hanem ellipszis, ovális vagy félkör ke- 45 resztmetszetüek is lehetnek. Ha a találmány szerinti kályha, stb. prizmatikus kivitelezésű, akkor az egész kályhatest, stb. sík felületü, padlófelé sugárzó, ferde prizma-tagokból áll. Ha pedig 50 e prizma-tagok felületét homoruan. vagy domborúan képezzük ki, akkor nagyobb felületü, erősebben sugárzó, homorú, illetve domború idomú, ferde prizmatagokból álló, prizmatikus kályhatesteket, 55 stb. nyerünk. Az egyes prizma-tagokon szintén lehet több kisebb-nagyobb, sík, homorú vagy domború prizmafelület. Egész körletükben megosztott, ferde (irányított) sugárzó felületekkel ellátott, 60 hengeres vagy prizmatikus kályhákat, stb. csak nagyobb helyiségekben, előnyösen, e helyiségek középrészén alkalmazunk. Célszerű e kályhákat magasabb talapzatra helyezni. 65 A ferde sugárzó felületeket, szükség és tetszés szerint, a kályhatest, stb. bármely részén alkalmazhatjuk, pl. egy sávon (csak a kályha, stb. felső, középső vagy alsó részén) esetleg két- vagy több sávon és e 70 felületeket úgy is elrendezhetjük, hogy a kályhatest, stb. túlnyomórészt felfelé vagy pedig fel- és lefelé is egyenlő szélességű (egyenlően irányított) felületrészekbal álljon. 75 E kályhák jellemzője — az irányított hősugárzás — révén különböző, ipari célokra (pl. mint szárítókályha vagy beren-