107693. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cserzésre kész pőrék előállítására állati bőrökből és irhákból
Megjelent 1933. évi december hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107693. SZÁM. — Xl/a. OSZTÁLY. Eljárás cserzésre kész pőrék előállítására állati bőrökből és irhákból. J. R. Geigy A. G. cégr Basel, mint Biedermann Róbert dr. baseli, korábban darmstadti lakos jogutódja. A bejelentés napja 1932. évi február hó 6-ika. Németországi elsőbbsége 1931. évi február hó 21-ike. A cserzőiparban szokásos amaz eljárások, melyekkel cserzésre kész pőréket (előkészített bőröket) állítanak elő, vagy altként dolgoznak, hogy az áztatott bőrö-5 ket vagy irhákat mindenekelőtt ismeretes módszerek szerint csávázzák, szőrtelenítik és azután pácolják, vagy pedig enzimcsávákat alkalmaznak, melyek lényeges alkatrészként triptikus fermentumokait 0 tartalmaznak, amikor is erős alkalikus előkezelés szükséges. Ennek az előkezelésnek nagy hátrányai vannak, minthogy a bőr fehérjeanyagainak részleges bomlása folytán többé-kevésbé nagymérvű 5 súly veszteségek keletkeznek; ez az előkezelés azonban mégis szükséges, mert a triptikus íermenitnmok egymagukban nem képesek szőrlazítást előidézni. Ez az utóbbi tény Waldschmidt-Leitz-nek és 3 munkatársainak, valamint Grassmann-nak és munkatársainak újabb munkálatai szerint (v. ö. Collegium 1931. Ref. 167. oldal) érthető is, mivel a triptikus fermentumok baitását a szőr szerkezeti anyagát alkotó 5 keratinek bomlási termékei nagymértékben gátolják. Azt találtuk, hogy — a fenti megállapításokkal szemben — a kateptikus fermentumokat (1. Waldschmidt-Leitz, „Zeit) schrift für Physiologische Chemie" 188, — 17. oldal — 1929—30) éppen a keratin bomlási termékei aktiválják ós hogy lehetővé válik a szőrlazításnak és a pácolásnak egyetlen műveletben való a bőrök al-5 kalikus előkezelése nélküli foganatosítása. Emellett még további aktivátorokat, nevezetesen redukálóan ható anyagokat, pl. szerves vagy szervetlen természetű kénvegyületeket adhatunk hozzá. Az eljárás csupán a bőröknek megelőző jó áztatását 40 kívánja meg, szükség esetén neutrális sók alkalmazásával. Az eljárás további előnye abból adódik, hogy a kateptikus fermentumok hatásmaximuma a -értékeknél 7 és 5 között van, ami a bőröknek igen ki- 45 méletes, majdnem veszteség nélküli kezelését biztosítja. 1. példa. Jól áztatott borjubőröket valamely porított, katepszintartalmú állati szervnek 50 (katepszintartalmú szervek: a máj, lép, vese, valamint a gyomor nyálkahártyája és a vér) 0.1%-os kivonatával vagy fűrészporral felvett szerv — pépnek 0.3%-os kivonatával, — mely pépet ecetsav hozzá- 55 adásával Ph = 5-re állítottunk be — 37 C° hőmérsékleten mindaddig kezelünk, míg szőrlazítás be nem következik. A bakteriumképződést 0.5% bórsavadaggal gátoljuk meg. A szőrlazítás kb. 48 óra múlva 60 következik be. A bőröket azután a szokásos módon dolgozzuk fel. Közömbös só oldatában való, a cserzóst megelőző kezeléssel lágyabb bőrre tehetünk szert. 2. példa. 65 37 C° hőmérsékleten, jól áztatott borjúbőröket katepszintartalmú szerv-pornak 0.1%-os kivonatában, 0.2% NaSH és 0.5% bórsav hozzáadásával, kezelünk és ecetsavval az oldat Pn -értékét kb. 6—7-re állít- 70 juk be. Ez esetben a szőrlazítás kb. 24 óra multán következik be. A bőröket, tisztításuk után, a szokásos további feldolgozásnak vetjük alá. ,