107689. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízgáz előállítására

— 2 — tésnél keletkezett fúvógázokat felhasználni, amennyiben ezek elegendő nagy fűtőértéknek. Ebből a célból a fúvógázokat elszívatjuk és lehetőleg lehűlés nélkül 5 újra. az égőbe visszanyomjuk. Minthogy a levegő oxigénje az elégés következtében teljesen vagy közelítőleg teljesen eltávolíttatik, s így az elégés megközelítőleg" az elméleti gáz- és levegőid mennyiségekkel történik, az égési gázok a legtöbb esetben oly hőfokot vesznek fel, amely a tüzelőanyag hamujának olvadáspontjáét messze felülmúlja. Az égéshez tehát még hőfokszabályozásnak is kell 15 csatlakoznia. Ez bármiféle hűtés, pl. egyszerűen hőfokveszteséggel járó kisugároztatás útján történhetik. A hűtést éghető gáz feleslegének alkalmazásával is foganatosíthatjuk. A legelőnyösebben azonban 20 a túlhevített égési gázokat a generátorba való belépésük előtt egy hőtárolóba vezetni, amely az érezhető liő egy részét felveszi és ezáltal az égési gázokat lehűti. A fúvószakasz végén aztán a gázt és levegőt 25 leállítjuk és a hőtárolón át gőzt fúvatunk. A gőz a tárolt meleget ismét felveszi és azt ily módon előmelegítve, a generátorhoz vezetjük. A fent ismertetett eljárás szerint dol-30 gozó generátorberendezések működési módját a csatolt rajznak a berendezéseket vázoló 1—3. ábrái szemléltetik. Az 1. ábra bitumen- vagy kátránymentes fűtőanyag, pl. barnaszénkoksz elgázosítására való be-35 rendezés vázlata. A (G) generátorból (a)nál távozó fúvógázok egy részét a (C) fúvón át elszívjuk és a. (B) égőhöz vezetjük; itt a gáz az (1) vezetéken bevezetett levegővel elég. Az égőhöz csatlakozik a (W) 40 hőtároló; a forró égési gázok itt annyi hőt adnak le, hogy a hamu olvadáspontja alatt fekvő hőmérsékletre hűlnek le. Ezen a hőfokon lépnek be az égési gázok (b)-nél a generátorba és felfűtik a tüzelőanyagot. 45 Ha a tüzelőanyagréteg elegendő magas hőmérsékletet vett fel, a levegőt és gázt leállítjuk és a. gőzt (h)-nál a hőtárolóba vezetjük. A gőz az előző fúvószakasz alatt feltárolt meleget felveszi és túlhevül. A £0 hílhevített gőz (d)-nél belép a generátorba, a vízgáz pedig a generátort (e)-nél hagyja el. A 2. ábra bitumenes szén elgázosítási tizemét tünteti fel, ha a kátrányt lehetőleg maradéktalanul ki akarjuk nyerni, 55 úgy hogy a vízgáz semmi vagy lehetőleg kevés szénhidrogéneket, pl. metánt, tartalmazzon. Ilyen vízgáz például az ammóniaszintézisnél alkalmazható. A 2. ábrában (S) jelenti a (G) generátorban jelenlévő 60 tüzelőanyagréteg lepárlási, (V) az elgázosítási övét. A melegre és hidegrefuvatás hasonlóan történik, amint azt fent vázoltuk. Az elszívatott és az égőhöz vezetett fúvógáz azonban nem áramlik az egész 65 tüzelőanyagrétegen keresztül, hanem azt kizárólag az elgázosítási övből (f)-nél vezetjük el. A vízgáz hasonlóképen az elgázosítási övből (e)-nél lép ki. A lepárlást így kizárólag a fúvógáznak meg nem szí- 70 vatott része végzi. Ez a kátrány cseppfolyósodása után az összes nem cseppfolyósítható szénhidrogéneket, tartalmazza és jó fűtő'képe.sségű, számos célra alkalmas fűtőgázt alkot. 75 A 3. ábra azt az üzemmenetet mutatja, amellyel lehetőleg jó fűtőképességű vízgáz állítható elő. Ebben az esetben az egész l'úvógázt (f)-nél az elgázosítási övből vesszük el, míg a vízgáz keresztül- 80 áramlik az egész tüzelőanyagrétegen és (-e)-nél hagyja el a generátort. így a lepárlást a vízgáz végzi, amely a kátránygőzök kondenzációja után az összes nem kondenzálható szénhidrogéneket tartal- 85 mazza. Az ily módon előállított vízgáznak nagy a fűtőértéke és az hasonlóképpen szintén számos célra, pl. távvezetett gáz céljaira is alkalmas. Szabadalmi igény: 90 A 105381. számú törzsszabadalom 1. és 2. igénypontjaiban védett eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az ezekben védett eljárást vízgáznak váltóüzemű előállítására hasz- 95 náljuk, mimellett melegrefúvás céljára más eredetű égési gázokat is használhatunk. 1 rnjzlap melléklette). I'allit? nyorníia, Budapest.