107672. lajstromszámú szabadalom • Területmérő-, osztó- és felrakóműszer

mint vezetékekre helyezett (14) jelű dobozt, melyben maga a számláló szerkezet foglal helyet. A dobozba beépített (15) jelű mérődoh átmérője kerekszámú kerii-5 leti hosszúságra (pl. 100 méterre) van méretezve, úgy hogy ezen mérődobnak az éksínen való gördülésekor jön működésbe a számláló szerkezet, mely magán a mérődobon és a tizes rendszerű szám-10 láló szerkezethez tartozó (16) és (17) jelű tárcsákon olvasható le. A számláló szerkezet semmiben sem tér el a csavarorsó és fogaskerék ismert összeépítésével már forgalomban levő tizes rendszerű szám-15 láló szerkezetektől, úgy hogy bővebb leírása feleslegesnek látszik. A számláló szerkezetet tartalmazó doboz és így vele együtt a mérődob nyugalmi állapotában a rugós csapokon fel van függesztve, úgy 20 hogy a kocsi mozgása esetén sem érintkezik az éksínnel, tehát nem végezhet hosszmérést, illetve fordulatszámlálást. Ellenben, ha ujjunkkal a dobozt lenyomjuk és a dob már érinti az éksínt, akkor 25 a kocsi által befutott utat már méri a számlálószerkezet. A megmérendő hosszúság végpontjainak beállítására a papír síkjához közel eső villaalakú (18) jelű lemez, az u. n. indexvilla szolgál, melyre 30 átlátszó lemezen karcolt és középpontjain átfúrt szálkereszt van. A szálkereszt (20) jelű pontja a megmérendő sáv alsó oldalán, (19) jelű pontja pedig annak felső oldalán mozog. 35 A műszernek felrakóként való használata céljából az abscissagyűrű és az ordinátasín belső oldala beosztással van ellátva. így az abscissákat a henger gördülésével, a jobb- és baloldali ordinátá-40 kat pedig az ordináta sínen levő beosztással nóniuszok segítségével mérjük. A találmány tárgyát képező műszer használati módja a következő: Ha a műszert, mint területmérőt (mint 45 planimétert) akarjuk használni, akkor a 6. ábrán példaképpen felhozott idom A—B oldalával párhuzamosan helyezzük el, úgy, hogy az indexvilla (20) jelű pontja •egybeessék az, idom (A) pontjával. Ily 50 módon elérjük azt, hogy az első sáv alsó oldala egybeessék az idom A—B oldalával. Most a számláló szerkezetet (A) pont fölé állítva: ujjunkkal lenyomjuk és előre hozzuk a (K)-val jelölt, — ki-55 egyenlített — lamella végpontig. A számlálószerkezet folyton követi a lamella területeket. Az első lamellával végezvén, kikapcsoljuk a számláló szerkezetet és utána a hengert gördítjük egy lamellával előre és az előbbihez hason- 60 lóan megmérjük a második, stb. . . . n-edik lamella területét, melyeknek területeit a számláló szerkezet mindég összeadva mutatja. Ha a műszert, mint területosztót (par- 65 cellázó gépet) akarjuk használni, akkor a leendő parcellák irányával párhuzamosan helyezzük az idom fölé, de megelőzőleg tisztán kényelmi szempontból úgy az abscissa gyűrűt, mint a számláló szerke- 70 zetet nullára állítjuk. Ezután a kívánt parcellák területeit folytatólagosan összeadogaíva, egy papírlapra kiírva, elénk tesszük és a planimetráláshoz teljesen hasonlóan újból mérni kezdjük a mű- 75 szerrel a felosztandó idom területét, de mérés közben folyton ügyeljük a számláló szerkezetet. Ha elérkeztünk a kívánt terület mérőszámához, akkor a kocsit egy pillanatra megállítjuk és az so indexvilla alsó-, felsőpontjait egy tűszúrással megjelöljük, továbbá leolvassuk az abscissagyűrű állását, ami az illető parcella ú. n. lépcsőszélességét jelenti. Ezt a műveletet végigcsináljuk az összes par- 85 cellákra és az egész idomra nézve. Az így nyert iépesőszélességekbő! a kívánt folytatólagos parcellaszélességeket úgy kapjuk, hogy az abscissa gyűrűn tett leolvasásból (a lépcsőszélességből) elhagyjuk 90 azon számjegyeket, melyek egy lamellaszélességénél kisebbek. Pl. 56, 75 m-nél elhagyunk 6.75-öt, mert a lamellák 10 m szélesek. Ezekhez hozzáadjuk a csonka lamellahosszúságnak a lamellaszélesség- 95 gel való szorzatát osztva az egész lamella hosszával. Csonka lamellahosszúság alatt értendő azon távolság, mely a leszúrt indexpontok közé eső felezőponttól az idom jobb oldali széléig terjed. 100 Ha a műszert, mint felrakót használjuk, akkor a 7. ábrán példaképpen felrajzolt idom tengelyrendszerét képező x—y tengelyek metszéspontjába állítjuk az ordinátasínen levő skála null pontját 105 olyképpen, hogy a sín éle rajta legyen az (y) tengelyen. Ugyanakkor az abscissagyűrűn levő körosztást nullára állítjuk, úgy hogy az (x) tengelyen mérendő absoissákat közvetlenül lehessen HQ leolvasni. Ezek után az idom (C) pontját pl. úgy rakjuk fel, hogy a hengert az abscissa méretének megfelelőleg előre gördítjük, majd a szánkót ujjunkkal leszorítva: a (C) pont ordinátáját az ék- 115 sín beosztása mentén megjelöljük. Természetesen a felrakás megkezdése előtt a kocsit a sínekről eltávolítjuk.