107659. lajstromszámú szabadalom • Eljárás meglévő épületek alapzatainak erősítésére

— 213 — pontja sem előzetesen, sam utólag meg" nem állapítható. A találmány az alapmegerősítés eddigi módjának felsorolt hátrányait kikü-5 szöböli. A találmány lényege az, hogy az alapzat járulékokat, létesítésük után, nem azonnal hozzuk merev, mozdulatlan kapcsolatba az erősítendő alapú épületfallal, 10 hanem ellentétben az ismert módszerrel, az alapzatig lenyúló épületrésszel való merev kapcsolat gondos elkerülésével, pl. egy az alapba erősítendő fal külső és belső oldala mentén, egy-egy hajlító szilárd-15 sággal bíró átmenő lemezt, célszerűen vasbetonlemezt rendezünk el, mely lemezek szélessége akkora, hogy majdan megengedhető talajnyomások lépjenek fel alattuk. 20 Az átmenő lemezek fölött, ott, ahol az épület terhe az alapra vitetik át — célszerűen, az ablakok és az egyéb falnyílások közötti pilléreknél — hengerelt tartókból való, kettős konzolokat betonba burko-25 lünk vagy vasbetonból úgy állítunk elő, hogy az átmenő lemezek felső és a konzolok alí-ó éle között liézag maradjon. Ezt a helyzetet szemléltetik az 1. és 2. ábrák, melyek az épületfal keresztmet-30 szetét, i!l. a fal oldalnézetét szemléltetik. A megerősítendő alapú (b) faltól kétoldalt, a megnyitott alapgödrökbe végigmenő (a) lemezek vannak építve. A (c) 35 kettős konzolokat, mint a találmány szerinti alapozási módszernek egyetlen alkatrészét, már behelyezésüknél szilárd kapcsolatba hozzuk a (b) fallal. A (c) kettős konzoloknak egymástól való távol-40 sága a (d) teherátadási helyeknek egymástól való távolságához igazodik (2. ábra). A (c) konzolok és az (a) lemezek között hézagot hagynak meg. Ekkor az (a) alapzatjárulékok, a (b)_ fallal való 45 mindennemű, szilárd összeköttetés híján, még nem képesek a (b) fal túlterheléseit a talajra átvinni. Ha az (a) lemezek, melyeknek szélessége (3. ábra) a talaj változó tulajdonságai szerint válto-50 zik és a kettős (c) konzolok, a beton megkeményedése folytán teherképesek lettek, a kettős (c) konzolok alá, az (e) hézagokba, kellő horderő kifejtésére alkalmas (f) emelőszerkezeteket helyezünk. A ket-55 tűs konzolok alá helyezett (f) emelőszerkezeteknek a 3. ábrából látható száma példaképein. Az (f) emelőszerkezeteket mindig annak az alapelvnek figyelembevételével osztjuk el, hogy a kettős konzolok karjain támadó és az emelőszerkeze- 60 tek által kifejtett erők egymást egyensúlyban tartsák. Az (f) emelőszerkezeteket — rendelkezésre álló számuktól függően — csupán egy vagy pedig egyidejűleg több kettős (c) konzol alatt helyez- 65 ziik el . Ezt követőleg valamennyi (f) emelőszerkezetet egyidejűleg indítjuk meg. Az (f) 'emelőszerkezetek hatására az (a) alapzatjáruiékok a kívánt, szabályozható 70 mértékben szorulnak az építőtalajhoz, mely ily módon a kívánt talajnyomást kapja. Ha ezt az állapotot elértük, akkor a nagymértékben megfeszített (f) emelő- 75 szerkezetek ideiglenes meghagyása mellett, az (e) hézagot hengerelt tartódarabokkal, megkeményedett betontestekkel, klinker-téglával, stb. töltjük ki, végül az elért feszültségi állapot fenntartását vas- 80 ékekkel biztosítjuk. A kiékelés befejezése után az (f) emelőszerkezeteket más kettős (c) konzol a'lá helyezik, ahol ugyanaz a folyamat ismétlődik. A kiékelő anyag védelmére és mű- 85 ködösének támogatására azután az ékeket, célszerűen kibetonozzuk. Az (a) alapzatjárulékokat, a találmány szerint, csak a talajhoz való hozzászorításuk után hozzuk a (b) fallal szoros kap- 99 csolatba. Ezáltal már eleve megteremtettük azt a hatásos állapotot, amelyet az alapmegerősítés régente szokásos módjánál, igen hátrányosan, csupán a sülyedés befejezésének bizonytalan időszaká- 95 ban lehetett elérni. A 4. ábra az új eljárást érzékelteti a helyi viszonyok megkívánta ama változtatással, liogy a kettős (c) konzolok helyén, az (a) lemezek helyett, legcélszerűb- 100 ben, betonból vagy vasbetonból való (g) cölöpcsoportok vannak elrendezve, melyeknek fejlemezei ugyanily anyagból vannak. Oly épületfalak alapzatának megerősí- 105 tésére, amelyeknél a szomszédság miatt nem alkalmazhatunk kettős (c) konzolokat, a találmány szerinti alapzaterősítés kivitelénél az 5. ábrában vázlatosan jelzett módon járunk el. no Az épületnek a szomszédos telken fekvő (h) fal felé néző (bl) falánál az (al) lemezt csupán a saját telken létesít- . hetjiik. Sztatikailag tiszta és kifogástalan viszonyok létesítésére ily esetekben, a ta- 115 ját épület (bl) és (b2) falai közölt az (i) tartót helyezzük el. Az 5. ábrában példaképen feltételeztük, hogy a (b2) fal