107658. lajstromszámú szabadalom • Távvezérlő berendezés munkafolyamatok kereztülvitelére valamely központi adóállomástól távolfekvő felvevőállomásokon váltakozó áramú hálózat felhasználásával

— 2 — (5) gerjesztőtekercsével van összekötve. A (4) transzformátor primertekercse a nagyfeszültségű (7) hálózat két külső ve­zetékével van összekötve. A (4) transzfor-5 mátor (3) szekundertekercséhez a (6) ve­zérlőrelé (8) kapcsolóján keresztül a (10) transzformátor (9) primertekercse van még kapcsolva, míg a (10) transzformátor (11) szekundertekercse egyrészt a földdel, 10 másrészt a (12) csillagpont-fojtón keresz­tül a nagyfeszültségű (7) hálózat három vezetékével van összekötve. A (6) vezérlő­relé nem gerjesztett állapotában azon­kívül a (10) transzformátor (11) szekun-15 dertekercsét a (6) vezérlőrelé (13) kapcso­lója rövidre zárja. A (B) transzformátorhelyen a nagyfe­szültségű (7) hálózat fázis vezetékeivel ugyancsak egy (14) csillagpont-fojtó, en-20 nek nullpontja pedig a (16) vezérlőrelének az egyik végével földelt (15) gerjesztőte­kerccsel van összekötve. A (17) küldő­transzformátor (18) primertekercse a (16) vezérlőrelé (19) kapcsolóján keresztül a 25 kisfeszültségű (20) hálózat egyik külső vezetéke és nullpontja közé; (21) szekun­dertekercse pedig a (22) nullvezeték és a föld közé van kapcsolva. A (23) kapcsoló a (16) vezérlőrelé nem gerjesztett állapo-30 tában a (17) transzformátor (21) szekun­dertekercsének rövidzárását idézi elő. Ter­mészetesen oly kapcsolást is létesítünk, hogy a (16) vezérlőrelé nem gerjesztett állapotában a (17) transzformátornak (18) 35 primertekercse is rövidre legyen zárva. A vezérlő áramokkal gerjesztett és a kü­lönféle munkafolyamatokat megindító (24) felfogórelék a (22) nullvezeték és a föld közé vannak kapcsolva. 40 Ha már most az adóállomásról a külön­böző felvevőállomásokon elhelyezett (24) felfogórelék egyikét valamely munka­folyamat megindítása végett gerjeszte­nünk kell, akkor, — feltéve, hogy a ve-45 zérlő áramok átvitele a lökések számán alapuló módszerrel történik —, a (2) adó­készülékkel meghatározott, a végzendő munkafolyamathoz megállapított számú lökést (impulzust) kell létesítenünk, amit 50 a (2) adókészülék (1) kapcsolójának több­szöri zárásával és nyitásával érünk el. Minden áramlökéssel a (6) vezérlőrelé rö­vid idejű gerjesztését idézzük elő és ezál­tal a (10) transzformátor (11) szekunder-55 tekercsének rövidrezárását megszüntet­jük, (9) primertekercsét pedig feszültség alá hozzuk. Ekkor azután a (10) transz­formátor (11) szekundertekercséből, a (12) csillagpont-fojtóból, a nagyfeszültségű (7) hálózat külső három vezetékéből, a (14) 60 csillagpont-fojtóból, a (16) vezérlőrelé (15) gerjesztőtekercséből és a földből alkotott vezérlő áramkörben áramlökés lép fel, mely viszont a (16) vezérlőrelét hozza mű­ködesbe. A (17) transzformátor (21) sze- 65 kundertekercsének rövidrezárása ekkor megszűnik és a (18) primertekercs a kis­feszültségű (20) hálózat egyik külső veze­tékével és a nullponttal kerül összekötte­tésbe. Erre a (17) transzformátor (21) sze- 70 kundertekercséből, a (22) nullvezetékből. (25) relévezetékekből és a földből alkotott vezérlő áramkör erősebb áramlökést kap, mely a (24) fel fogóreléket működésbe hozza. Az adóállomáson lévő (2) vezérlő- 75 készülék (1) kapcsolójának minden egyes zárásával és nyitásával tehát az áram­lökések a (24) fel fogóreléket rövid időre gerjesztik. A (24) felfogórelék már most úgy vannak megszerkesztve, hogy mind- $0 egyikük csak meghatározott számú áram­lökésre reagálva indítja meg a munka­folyamatot. Ennélfogva nem mindegyik felfogórelé alkalmas valamely munka­folyamat megindítására, hanem csupán 85 azok a relék, melyek a mindenkor adott lökésszámnak megfelelően vannak beál­lítva. Ha a vezérlő áramok átvitelét a lö­késiidőn alapuló módszer szerint végez­zük, akkor a vevőállomásokon való min- 90 den egyes munkafolyamat-megindítására csak egyetlen áramlökést adunk, melyr azonban a többi áramlökéstől eltérő ideig tart. A (24) felfogórelék már most akként vannak beállítva, hogy mindig csak egész 95 pontosan meghatározott ideig tartó lö­késre indítják meg a végzendő munka­folyamatot. Átviteli szünetek alatt a kisfeszültségű hálózat nullvezetéke a földdel szemben IOQ nem mutat feszültséget. Az egyes fázis­vezetékek feszültsége a földdel szemben ekkor egyenlő a fázisfeszültséggel. Átvitel közben azonban az összes hálózati vezeté­kek feszültsége a földdel szemben megvál- 105 tozik, ámbár a fázisvezetékek feszültségei egymás között és a null vezetékkel szem­ben nem szenvednek befolyást. A külön­böző hálózati vezetékek feszültségeit a földdel szemben akként kapjuk meg, hogy ^g az átviteli szünetekben uralkodó feszült­ségekhez az átvivő-feszültséget vekto­riálisan hozzáadjuk. Világosan látható tehát ebből, hogy ama fázisvezeték, mely a vezérlő energiát szolgáltatja, átvitelkor a földdel szemben a legnagyobb feszült­ségváltozásnak van alávetve. E feszültség­változás egyenlő a küldőfeszültséggel és

Next

/
Oldalképek
Tartalom