107655. lajstromszámú szabadalom • Közvetve fűtött katóda

— 3 — dogköpeny alkalmazásánál a köpenynek a hasítéktól legtávolabb fekvő részét helyezzük el a reakciós pasztillával szemben. Ezt la fényköpenyt, amelynek anyaga 5 kiválasztásánál számos mellékkörülményre lehetünk tekintettel, ellátjuk azzal a fémmel, amelyen azntán majd a bárium tapadni fog; lehet pl. erre a fémköpenyre wolframdrótot felosévélni. A 10 köpenyfém megfelelő megválasztása mellett lehet azonban a wolframot a fémre fel is porlasztani, vagy lehet wolframhexaiohloridnak melegítéssel létrehozott redukciója által a fémköpenyen egy vé-15 kony wolframréteget előállítani. A találmány további kiképzésénél a wolfram alapzata gyanánt oly anyagot választunk, amelynek nagyobb a kiterjedési együtthatója, mint a wolframé vagy 20 azé a fémé, amelyet a fémhengerre ráviszűnk. Ha a bárium hordozója gyanánt wolframdrótot használunk, úgy a fémhenger anyagául célszerű nikkelt választani. A nikkel a meleg hatására nagyobb 25 mértékben terjed ki, mint a wolfram; mennél nagyobb mérvű tehát a felmelegítés, annál nagyobb erővel szorul rá a wolframdrót a nikkelköpenyre. Ily megoldás mellett sem laza kontaktus, sem S0 zavaró búgó zörejek nem keletkezhetnek. A wolframdrót adott esetben oly szorosan fekszik rá a nikkelköpenyre, hogy a később következő lehűlés után is a kettő egységes szilárd egészet alkot. A jellem-35 zett eljárással mindenesetre le tudjuk győzni azokat a nehézségeket, amelyek mindezideig fennállottak; mert még abban az esetben is, ha a szigetelő csövecske anyagának lényegesen kisebb a hőtágu-40 lási együtthatója, mint a nikkel köpenyé, e nikkelköpeny oly szilárd egységet alkot, hogy még a porcelláncsövecske és a nikkelköpeny közötti összefüggés hőokozta meglazulásánál sem lépnek fel sem kon• -15 taktusnehézségeik, sem periodikus kontaktus- vagy áramingadozások. Ha azonban a katódaanyag gyanánt nagyemissziójú anyagokat, pl. báriumot alkalmazunk, úgy lehetséges a normális 50 emiisszióhőímérsékletet lényegesen alacsonyabb értéken tartani, mint a jelenleg használatos közvetett fűtésű katódáknál. Ezzel további lényeges előnyök járnak; lehetővé válik ugyanis a 4. és 5. alatti, 55 egymással egyébként gyakran szembenálló , feltételeknek nagy mértékben megfelelni. A találmány egyik célszerű kiképzésénél e célból szigetelőajnyagból készült oly csövecskéket alkalmazunk, amelyeknek falvastagsága az átmérőhöz képest kiesi, 0.8 60 mm átmérőjű csövecskéknél pl. elegendő 0.3 mm falvastágság. Az eddig használatos csövecskékkel szemben ily módon tágasabb belvilágú csöveket alkalmazhatunk, ami lehetővé teszi, hogy kifeszített 65 izzószál helyett izzószál-spirálist alkalmazzunk, minthogy ugyanazt a feszültségesést vékonyabb dróttal és csekélyebb fűtőteljesítménnyel el tudjuk érni. Minthogy az emissziós réteget most már csak 70 alacsonyabb hőmérsékletre kell felmelegíteni, az 5. alatti feltételnek megfelelően a felfűtési idő nagyon lerövidül, kiváltképpen azért, mert a porioelláncsövecskóneik a kis falvastagság következté- 75 ben kicsi a hőkapacitása. E két tényező tehát a találmány szerinti katódánál kölcsönösen támogatja egymást. Az alacsonyabb emisszióhőmérséklet mellett a katóda lehűlése lényegesen csekélyebb, mint 80 magasabb hőmérsékleteknél. Ily módon a melegleadás azokban az időszakokban, ^melyekben a fűtődrótot csak csekélyebb erősségű áram járja át, vagy a fűtőszál egyáltalán árammentes (váltakozó áramú 85 fűtésnél, a fűtőfeszültség csomópontjainak időpontjában), kisebb, mint eddig volt és ennek megfelelően a katóda hőtehetetlensége megnövekedik. A 4. alatti feltételt a találmány szerinti katódánál 90 tehát különösen jól lehet teljesíteni. Nem forog ezenkívül fenn esmmiféle olyan körülmény, amely miatt a 10. alatti feltétel nem volna teljesíthető. A csatolt rajz 1. és 2. ábráján a talál- 95 mány egyik foganatosítási példája vázlatosan van ábrázolva. A szigetelőanyagból, mint porcellánból Vagy zírkonoxidból vagy magnéziából való (1) csövecske — amelynek külső át- 100 mérője a falvastagságnak mintegy 3—5-szöröse — belsejében az egymenetű (2) fűtőspirális van átvezetve, amelyet wolframdrót alkot ós amelyet mintegy 4 volt feszültségesés mellett 1000 Celsiuc0

105 fölötti (1100—1400 C°) hőmérsékletre lehet hozni. A porcelláncsövecskét a nikkelből való (3) köpeny veszi körül, amelyet a 2. ábrán keresztmetszetben bemutatott módon valamely pléhlemez, körülhajtoga- no tása által hozunk létre. Erre a nikkelköpenyre pl. a (4) spirális alakjában egy wolframdrótból való réteget csévélünk fel; (5)-nél látjuk a wolframdrót nikkelalzatának elvezető kontaktusát, amely 115 a wolframdrótspirális egyes menetei-