107655. lajstromszámú szabadalom • Közvetve fűtött katóda

— 3 — dogköpeny alkalmazásánál a köpenynek a hasítéktól legtávolabb fekvő részét helyez­zük el a reakciós pasztillával szemben. Ezt la fényköpenyt, amelynek anyaga 5 kiválasztásánál számos mellékkörül­ményre lehetünk tekintettel, ellátjuk az­zal a fémmel, amelyen azntán majd a bá­rium tapadni fog; lehet pl. erre a fém­köpenyre wolframdrótot felosévélni. A 10 köpenyfém megfelelő megválasztása mel­lett lehet azonban a wolframot a fémre fel is porlasztani, vagy lehet wolfram­hexaiohloridnak melegítéssel létrehozott redukciója által a fémköpenyen egy vé-15 kony wolframréteget előállítani. A találmány további kiképzésénél a wolfram alapzata gyanánt oly anyagot választunk, amelynek nagyobb a kiterje­dési együtthatója, mint a wolframé vagy 20 azé a fémé, amelyet a fémhengerre rá­viszűnk. Ha a bárium hordozója gyanánt wolframdrótot használunk, úgy a fém­henger anyagául célszerű nikkelt válasz­tani. A nikkel a meleg hatására nagyobb 25 mértékben terjed ki, mint a wolfram; mennél nagyobb mérvű tehát a felmelegí­tés, annál nagyobb erővel szorul rá a wolframdrót a nikkelköpenyre. Ily meg­oldás mellett sem laza kontaktus, sem S0 zavaró búgó zörejek nem keletkezhetnek. A wolframdrót adott esetben oly szoro­san fekszik rá a nikkelköpenyre, hogy a később következő lehűlés után is a kettő egységes szilárd egészet alkot. A jellem-35 zett eljárással mindenesetre le tudjuk győzni azokat a nehézségeket, amelyek mindezideig fennállottak; mert még ab­ban az esetben is, ha a szigetelő csövecske anyagának lényegesen kisebb a hőtágu-40 lási együtthatója, mint a nikkel köpenyé, e nikkelköpeny oly szilárd egységet alkot, hogy még a porcelláncsövecske és a nik­kelköpeny közötti összefüggés hőokozta meglazulásánál sem lépnek fel sem kon­• -15 taktusnehézségeik, sem periodikus kontak­tus- vagy áramingadozások. Ha azonban a katódaanyag gyanánt nagyemissziójú anyagokat, pl. báriumot alkalmazunk, úgy lehetséges a normális 50 emiisszióhőímérsékletet lényegesen alacso­nyabb értéken tartani, mint a jelenleg használatos közvetett fűtésű katódáknál. Ezzel további lényeges előnyök járnak; lehetővé válik ugyanis a 4. és 5. alatti, 55 egymással egyébként gyakran szembenálló , feltételeknek nagy mértékben megfelelni. A találmány egyik célszerű kiképzésénél e célból szigetelőajnyagból készült oly csö­vecskéket alkalmazunk, amelyeknek fal­vastagsága az átmérőhöz képest kiesi, 0.8 60 mm átmérőjű csövecskéknél pl. elegendő 0.3 mm falvastágság. Az eddig használa­tos csövecskékkel szemben ily módon tá­gasabb belvilágú csöveket alkalmazha­tunk, ami lehetővé teszi, hogy kifeszített 65 izzószál helyett izzószál-spirálist alkal­mazzunk, minthogy ugyanazt a feszült­ségesést vékonyabb dróttal és csekélyebb fűtőteljesítménnyel el tudjuk érni. Mint­hogy az emissziós réteget most már csak 70 alacsonyabb hőmérsékletre kell felmele­gíteni, az 5. alatti feltételnek megfele­lően a felfűtési idő nagyon lerövidül, ki­váltképpen azért, mert a porioelláncsö­vecskóneik a kis falvastagság következté- 75 ben kicsi a hőkapacitása. E két tényező tehát a találmány szerinti katódánál köl­csönösen támogatja egymást. Az alacso­nyabb emisszióhőmérséklet mellett a ka­tóda lehűlése lényegesen csekélyebb, mint 80 magasabb hőmérsékleteknél. Ily módon a melegleadás azokban az időszakokban, ^melyekben a fűtődrótot csak csekélyebb erősségű áram járja át, vagy a fűtőszál egyáltalán árammentes (váltakozó áramú 85 fűtésnél, a fűtőfeszültség csomópontjai­nak időpontjában), kisebb, mint eddig volt és ennek megfelelően a katóda hő­tehetetlensége megnövekedik. A 4. alatti feltételt a találmány szerinti katódánál 90 tehát különösen jól lehet teljesíteni. Nem forog ezenkívül fenn esmmiféle olyan kö­rülmény, amely miatt a 10. alatti feltétel nem volna teljesíthető. A csatolt rajz 1. és 2. ábráján a talál- 95 mány egyik foganatosítási példája vázla­tosan van ábrázolva. A szigetelőanyagból, mint porcellánból Vagy zírkonoxidból vagy magnéziából való (1) csövecske — amelynek külső át- 100 mérője a falvastagságnak mintegy 3—5-szöröse — belsejében az egymenetű (2) fűtőspirális van átvezetve, amelyet wolframdrót alkot ós amelyet mintegy 4 volt feszültségesés mellett 1000 Celsiuc0 105 fölötti (1100—1400 C°) hőmérsékletre le­het hozni. A porcelláncsövecskét a nikkel­ből való (3) köpeny veszi körül, amelyet a 2. ábrán keresztmetszetben bemutatott módon valamely pléhlemez, körülhajtoga- no tása által hozunk létre. Erre a nikkelkö­penyre pl. a (4) spirális alakjában egy wolframdrótból való réteget csévélünk fel; (5)-nél látjuk a wolframdrót nik­kelalzatának elvezető kontaktusát, amely 115 a wolframdrótspirális egyes menetei-

Next

/
Oldalképek
Tartalom