107655. lajstromszámú szabadalom • Közvetve fűtött katóda

Megjelent 1933. évi december hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI X^M® SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107655. SZÁM. — Vll/d. OSZTÁLY. Közvetve fűtött katóda. Egyesült Izzólámpa és Villamossági r. t. cég- Újpest, mint dr. Loewe Zsigmond mérnök berlin-steglitzi és Wienecke Bruno mérnök Tberlin-mahlsdorfi lakos jogutódja. A bejelentés napja 1931. évi május hó 27-ike. Németországi elsőbbsége 1930. évi május hó 28-ika. Elektromos Ikisütőcsövek kiváltképpen izzókatódás erősítőcsövek gyártásánál a közvetve fűtött katódák még többrendbeli nehézséget okoznak, amelyek különösen 5 "báriummal vagy más nagy emissziója anyaggal borított katódák előállításánál jelentkeznek. Az ily emittáló rétegek elő­állítására való eljárás sok mellékkörül­ménytől függ, e miatt báriumból való 10 emittáló réteget nem mindenfajta szer­kezetű katódán lehet létrehozni, még ak­kor sem, ha másfajta emittálórétegek el­helyezése esetleg még lehetséges. Ebben van a magyarázata annak, hogy 15 mindezideig nem vált ismeretessé oly eljárás, amely szerint közvetett fűtésű bá­riumkatódás elektroncsövek megbízható módon előállíthatók. Azok a feltételek, amelyeket ily csövekkel szemben szűk 20 ségszerűen vagy célszerűen támasztanunk kell és amelyeket mindezideig egyidejű­leg megvalósítani nem lehetett, a követ­kezők: 1. a bárium felporlasztása által létre-25 hozott emittálórétegnek a katóda,felüle­ten jól kell tapadnia; 2. a katódának valamely jólvezető fé­mes réteget (aequipotentia'lfelületet) kell tartalmaznia: 30 3. az aequipotentialfelületnek a f6tő­dróttal szemben, amelynek egyes pontjain a potential értéke különböző, jól kell szi­getelve lennie; 4. a fűtendő részeknek kielégítő hőte-35 hetetlenséggel kell bírniok, mivel külön­ben a fűtődrótban létrejövő hőmérséklet­ingadozások az emissziós áram hallható ingadozásait vonják maguk után; 5. a katóda felfűtési idejének nem sza­bad nagynak lennie; 40 6. a csőben fellépő hőmérsékletingado­zások következtében, nem szabad káros (mechanikai nyomó- vagy húzó-) feszült­ségeknek keletkezni: 7. valamennyi elektromos kontaktusnak 45 a fellépő hőmérsékleteknél tartósaknak kell lenniük; 8. a katóda összeépítésének szilárdnak és oly tartósnak kell lenni, hogy mecha­nikai rezgések (szabad vagy külső ráz- 50 kódtatások által létrehozott kényszerített rezgések) a katódában ne jöhessenek létre; 9. az emittáló báriumréteg rálövelésé­nél vagy ráporlasztásánál a káros gáz- 55 maradványokat egyidejűleg meg kell kötni (getterhatás); új gázmennyiségnek sem a reakcióban, sem annak következ­ményeként nem szabad fellépni; 10. semilyen hatás következtében — el- 60 tekintve a szándékolt rácsvezérléstől •—• nem szabad a csőben a hallható frequen­tia övezetébe eső anódáramingadozások­nak létrejönnie. Az 1. alatti feltétel tekintetében ezidő- 65 szerint még szűk korlátok közé vagyunk szorítva. Gélszerű fémes alzatot, pl. wol­framot, bizonyos eljárásoknál rezet hasz­nálni. A wolframnak megvan az a sa­játsága, hogy oxidálása után a bárium 70 nemcsak jól tapad rajta, hanem — valószínűleg a bárium és a wolframdrót bizonyos alkatrészei között létrejött reak-

Next

/
Oldalképek
Tartalom