107643. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szerves folyadékok víztelenítésére
Megjelent 1933. évi december hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107643. SZÁM. — IV/i. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés szerves folyadékok víztelenítésére. I. G. Farbenindustrie A.-G. Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1932. évi március hó 8-ika. Németországi elsőbbsége 1931. évi március hó 30-ika. Ismeretes, hogy oly eljárás, mellyel szerves folyadékokat a bennük tartalmazott víztől frakcionált lepárlással 'különítenek cl, nem alkalmazható olyan esetekben, 5 amikor az elegy alkotórészeinek forráspontjai egymáshoz közel állanak vagy a folyadékok vízzel azeotropikus elegyeket alkotnak, vagy mikor a szerves vegyület vízzel való felhevítéskor bomlik. Az ilyen 10 esetek nagy számából példaképen megemlítjük a következőket: acetal, aldehidammoniak, hangyasav, amilénhidrát, krotonaldehid, ecetsav, izobutilalkohol, izopropilalkohol, piperidin és piridin, víztől 15 frakcionált lepárlással való elkülönítése. Szerves folyadékok szárítása vízelvonó szerek (kalciumoxid, kalciumklorid, nátriumhidroxid, káliumkarbonát, nátriumszulfát, rézszulfát) adagolásával ismeretes, 2o azonban ez az eljárás a fentemlített esetek legtöbbjénél nem célravezető vagy pedig a víztelenítés ilyen módon aránytalanúl soká tart. A találmány olyan kalciumszulfát al-25 kalmazása víztelenítőszerként, melyet akkor kapunk, ha ipari stukk-gipszet, célszerűen megőrölt állapotban, kb. 160—180 0°-ra vagy ennél magasabbra hevítünk mindaddig, amíg a kristályvizet belőle 30 teljesen ki nem hajtottuk. Az így víztelenített gipsz (anhidrid) szerves folyadékokból önsúlya 6.6%-ának megfelelő mennyiségben vesz fel vizet és pedig rendkívül gyorsan és meg nem keményedő fél-35 hidrát képződése közben. Ez az anyag a vizet felmelegítésekor egészen 110 C°-ig nem adja le, úgy hogy a vele víztelenített folyadékokat közönséges vagy kisebb nyomáson vízmentes állapotban ledesztillál-Í0 hatjuk. Ennek a kb. 160 C°-on szárított kalciumszulfát alkalmazásának semleges reakciója mellett az a további előnye, hogy 160—180 C, ; -on könnyen regenerálható, amit semmiféle más szárítószerrel nem lehet meg- 45 valósítani. A félhidrát (stukk-gipsz) helyett természetesen kiindulhatunk a dihidrátból (ásványi gipszből) is és ezt közvetlenül kb. 160 C°-on vagy ennél magasabb hőmérsék- 50 leten anhidriddé vízteleníthetjük. A találmány szerint a szerves folyadékok víztelenítését úgy végezzük, hogy a víztelenítőszert (160—180 C°-on teljesen víztelenített gipszet) a víztelenítendő fo- 55 Ivadékok gőzeivel hozzuk érintkezésbe. Nem volt előrelátható, hogy a gőzöknek az említett víztelenítőszerrel való rövid érintkezési ideje elegendő lesz arra, hogy a vizet a gőzből tökéletesen abszorbeálja és 60 vízmentes párlat keletkezzék. Ilyen munkamód mellett megfelelő berendezések célirányos alkalmazásával akár a gőz víztelenítését vagy szakaszosan és egyszersmind helyváltoztatás nélkül a víztelenítő- 65 szer regenerálását is foganatosíthatjuk, vagy úgy is eljárhatunk, hogy teljesen folytonos üzemben a víztelenítőszerrel, annak keringése közben, előbb az ellenirányban áramló gőzöket víztelenítjük és 70 a víztelenítőszer azután a berendezés valamely magasabb hőfokra) hevített részében a vizet leadva, a körfolyamatba viszszavezethető. Mint fentebb már említettük, a talál- 75 mány szerinti eljárás különösen olyan folyadékok víztelenítésére alkalmas, melyeknek forráspontja a víz forráspontjához közel fekszik, különösen pedig olyan esetekben, amikor állandó forráspontú 80
