107622. lajstromszámú szabadalom • Eljárás, különösen fából vagy kéregpapirosból készült tárgyak felületének fényves, megkeményedő réteggel való bevonására

Megjelent 1933. évi december hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BIBÓ8Á6 SZABADALMI LEÍRÁS 107622. SZÁM. — VIII/c. (XVin/d). OSZTÁLY. Eljárás, különösen fából vagy kéregpapirösból készült tárgyak felületének fényes, megkeményedő réteggel való bevonására. Dér László fakereskedő Orosháza. A bejelentés napja 1932. évi október hó 19-ike. A találmány eljárás főleg fából, kéreg­papirosból, vagy furnérból készült tár­gyak felületének fényes, megkeményedő anyagréteggel való bevonására. A talál-5 mány szerinti eljárással a következő gya­korlati követelményeket elégítjük ki= a megkeményedett bevonat a tárgy felüle­téhez kifogástalanul tapad, olyanany­nyira, hogy annak esetleges alakváltozá-10 sait követi és kellő mérvű simulékony­ságánál fogva sem nem törik, sem nem repedezik; azonfelül az anyagréteggel be­vont tárgynak igen tetszetős, fényes és csipkeszerű külsőt kölcsönöz; végül a 15 bevonat igen egyszerűen, könnyen és csekély költséggel gyorsan előállítható. A találmány szerinti eljárás lényege abban van, hogy gipsz, liszt, kence és víz keverékéből folyékony vagy pépszerű 20 halmazállapotú homogén anyagot állí­tunk elő, melyből ez állapotban a bevo­nandó felületre célszerűen kopott szőrű mázolóecsettel réteget viszünk fel oly módon, hogy a mázolóecsetet egyidejűleg 25 a felületre merőleges irányban is a fe­lületre nyomjuk s ezzel a felvitt anyag­réteg oly rendeződését, illetve elhelyez­kedését érjük el, hogy megkeményedés után csipkére emlékeztető, egyenetlen fe-30 lület keletkezik, melyet végül festén út­ján színezzünk. A kopott szőrű mázoló­ecsetnek említett módon való kezelésével elérhetjük azt is, hogy a bevonat oly külsőt mutat, mely pl. a víz felszínére 35 emlékeztet, midőn a víz tömegét rázó mozgásnak vetjük alá, vagy pedig a víz felszínét egyenetlen légáram borzolja fel. Az elvégzett kísérletek azt mutatták, hogy különösen fához jól tapadó és si­mulékony bevonóanyagot kapunk akkor, 40 ha 2 /a s. r. gipszet, 1 /« s. r. lisztet és 1 /e s. r. keneét keverünk össze, melyhez állandó keverés közben annyi vizet adagolunk, hogy folyékony vagy pépszerű halmaz­állapotú elegy keletkezik. Az ily módon 45 előállított bevonóanyag sűrűségének gya­korlati próbája célszerűen az, hogy a mázolóecsetről ne folyjon le, de vele a felületre jól felvihető legyen. Bizonyos esetekben, különösen ha igen 50 olcsó bevonóanyagot akarunk előállítani, a keverékben a lisztet részben vagy telje­sen faliszttel, vagy fűrészporral helyette­sítjük. A leírt eljárás szerinti felületbevonást 55 főleg fakoporsókra, továbbá fából, vagy kéregpapirosból készült játékárukra al­kalmazhatjuk előnyösen. Szabadalmi igények: 1. Eljárás, különösen, fából, kéregpapiros- 60 ból, vagy furnérból készült tárgyak felületének fényes, megkeményedő ré­teggel való bevonására, melyet az jel­lemez, hogy a tárgyak felületéhez jól tapadó és megkeményedés után is si- 65 múlékony, gipsz, liszt, kence és víz ke­verékéből álló, folyékony vagy pép­szerű halmazállapotú homogén be­vonóanyagot állítunk elő, melyből ilyen állapotában a bevonandó felü- 70 letre réteget viszünk fel és ezt egy­idejűleg oly erőművi külső behatásnak vetjük alá, hogy a réteg megkemé­nyedésekor csipkére emlékeztető vagy apró hegy-völgyes egyenetlen felület 75 keletkezik, melyet festés útján szí­nezünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom