107609. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénhidrogénelegyekben foglalt szerves kénvegyületek eltávolítására

Meg-jelent 11)33. évi december hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107609. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás szénhidrogénelegyekben foglalt szerves kénvegyületek eltávolítására. Dr. Fekete Dezső ügyvéd. Budapest. A bejelentés napja 1931. évi december hó 5-ike. Ismeretes a keletkező hidrogén használata folyós szénhidrogének raffinálására, közönséges nyomáson. Szénhidrogénraffináláson e szabadalmi 5 leírásban oly műveletet értünk, amelynek nyersanyaga bármely félkész olajtermék, pl. nyers olajipárlat, nyers benzin stb. és melynek célja ezen félkész termékek megtisztítása, elsősoriban a szerves 10 kénvegyületektől, anélkül, hogy ezen tisztítás folyamán a forrhat ár ok, illetve átlagforrpont (ismérvszám, Kennziffer) 50 Cc

-t túlhaladó mérvben változna. Ha a forrpontihatárokat csak ilyen kis 15 mérvben szabad változtatni, a hidrogénezést. bizonyos felső hőfokhatáron alul kell végezni, nehogy a szénhidrogének túlságosan elroncsolódjanak és ezáltal az átlagíorrpont túlságosan csökkenjen. Vi-20 'zont a keletkező hidrogén fejlesztéséhez egy bizonyos minimális hőmérséklet szükséges, hogy a hidrogénfejlődés elég liőséges legyen. Ez a két hőfokhatár, t. i. egyrészt a kí-25 mélendő szénhidrogének roncsolási hőfokhatára és másrészt a keletkező hidrogén fejlődésének alsó hőfokhatára, gyakran igen közel esnek egymáshoz, sőt az is előfordulhat, hotgy a keletkező hidrogén 30 fejlesztéséhez gyakorlatilag magasabb hőmérséklet szükséges, mint amelyen a jelenlévő szénhidrogének túlnyomó része közönséges légköri nyomáson az adott esetiben elroncsolódik. 35 így pl. előfordult, hogy kereken 5% ként tartalmazó, 250°-ig forró szénbenzinnek kíb. 400°-on aktív szénen vízgőzzel való keresztülvezetése alkalmával a kéntartalom nemhogy csökkent, de növekedett, mert ez a hőmérséklet már elégsé- 40 ges volt ahhoz, hogy az aktív szén jelenlétében a benzin egy része gázokká alakuljön át, ellenben nem volt elégséges ahhoz, hogy a tiofénszerű kénvegyületek számottevő része kénhidrogénné alakul- 45 jon. Az említett hőfokköz szűk voltának tehát hátránya, hogy némely nyersanyagot egyáltalában nem lehet keletkező hidrogénnel közönséges nyomáson a 50 íőrrpont számottevő csökkentése nélkül kénmentesíteni. Egy másik hátrány, hogy a hidrogénfejlesztő anyagban beálló elváltozás, pl. annak elmérgeződése üzemi zavart okozhat. 55 Megállapítottam, hogy az említett hőfokköz túlnyomás alkalmazásával érdemleges mértékben tágítható, pl. már 10 légkörnyi nyomással is az eredeti értéknek kb. kétszeresére. Ugyanis egyrészt a 60 hidrogénfeijlesztő reakció alacsonyabb hőfokon pl. 20—30 fokkal alacsonyabban indul meg a gyakorlatban kívánt élénkséggel, másrészt a szénihidrogének káros fokú roncsolódásának kezdő hőmérséklete §5 is kb. ugyanennyivel emelkedik. A túlnyomás alkalmazása tehát lehetővé teszi, hogy a folyós szénhidrogéneket átlag-forrpontjuk (ismérvszámuk) számottevő, 50°-ot meg nem haladó csök 70 kentése nélkül kéntartalmuk teljes vagy tetemes mennyiségétől megszabadítsuk. Ennek megfelelően a találmány eljárás folyós szénhidrogének kéntartalmának csökkentésére keletkező hidrogénnel 75 300°-ot meghaladó hőmérséken végzett hidrogénezéssel, az átlagforrpontnak lég-