107603. lajstromszámú szabadalom • Papírzsák és eljárás annak előállítására

- 3 — mindenekelőtt a csövek oldalait egymástól eltávolítjuk, vigy liogy a (30) ránc kiegyenesedik. A csövek oldalainak anyagát a (31) vonalak mentén betörjük, míg 5 a (30) ránc anyagát a (33) vonal mentén behajlítjuk (5. ábra). A (33) vonal felett és a (31) vonalak között fekvő anyagot befelé és lefelé görbítjük, úgy hogy az anyagnak az a része, mely a (30) ránc-10 ban volt, most vízszintesen fekszik. Most a zsákot összenyomjuk. A zsák összenyomásánál ezen vízszintes résznek (a) középvonala (6. ábra), mely a (33) vonal középpontjától a (35) pontig terjed, mely 15 eredetileg a fújtatóránc belső hajtogatási élének felső végét képezte, lefelé mozgattatik, miközben azonban vízszintes helyzetét megtartja. A (30) ránc oldalait a, (34) vonalak mentén begörbítjük, úgy 20 hogy a (36) pont, melyben a (30) ráncnak belső hajtogatási éle és az (a) középvonal találkoznak, egyenesen lefelé mozog, mindaddig, míg a (37) ponttal vízszintcsen egy vonalba jut, amikor is a (34) vo-25 nalak az említett belső hajtogatási élét elérik. A szelepnek ily módon való kiképzése folytán a (30) ránc kettősen fekszik, mint ez a 6. és 7. ábrából világosan kitűnik. Ezáltal a szelep szilárd falat kap és 30 a töltőcső számára vezetéket nyerünk. A merevítő szegélyt mindegyik sarokban célszerűen a zsák falán túl kiterjesztjük és a varrat végei biztosabbak, ha a szegélynek kinyúló végeit varrással és 35 tapadás folytán egymáshoz erősítjük. A varrás végének a túlnyúló (32) szegély utján való biztosítása különösen kívánatos abban a sarokban, ahol a szelep van kiképezve, minthogy a szelep biztos zá-40 rása szempontjából különösen fontos, hogy a varrás ezen a ponton ne nyíljon fel, ha a töltés folyamán különösen nagy igénybevételnek van kitéve. Ha fújtatóráncot nem alkalmazunk, ak-45 kor a zsák sarka lehet szelep képzése céljából behajlítva; ha viszont az ábrázolt zsáknál a fújtatóráneot eltávolítjuk azáltal, hogy az anyagot kifelé hajlítjuk, akkor a szelepnek £IZ CT pontja, mely az 50 ábrázolt zsáknál a (36) pontnak felel meg, körülbelül a (37) ponthoz jut, ahol a (30) és (34) vonalak találkoznak. Ezáltal sokkal hosszabb szelep képződik, mely nem nyújt oly biztos elzárást. 55 A 8. ábrán a zsák képezéséhez alkalmas oly (40) csövet tüntettünk fel, melynek (41) fújtatóránca van és mely végein merevített (42, 43) varratok által van elzárva. Ebben az esetben a fújtatóránc nincs szelep képezése céljából be- 60 felé hajlítva, hanem a varrat a fújtatóránccal ellátott csövön végig keresztülmegy és a ránc élén, a varrat szomszédságában a (44) töltőnyílás van kiképezve. Ezen nyíláson • a (45) töltőcsövet tolhat- 65 juk be, melyen át a zacskó megtölthető. Adott esetben a zsák a megtöltés pillanatáig áttöretlen maradhat, amikor is a fújtatóránc élén levő nyílást a töltőcső vége segélyével képezzük ki. 70 A több papírrétegből álló falakkal bíró zsáknak egyik leglényegesebb előnye abban áll, hogy ha ezen rétegek közül többet a 9. ábrán látható egyenes irányból a 10. ábrán látható görbe vonal 75 szerint meghajlítjuk, az egyes rétegek egymáson elcsúszhatnak, úgy hogy a zsák fala neon mutat hajlamot a hajtási vonal mentén való berepedésre. Ha viszont egyetlen (46) réteget alkalmazunk, 80 melynek vastagsága a négy vékonyabb réteg együttes vastagságával egyenlő és ezt a 11. ábrán látható' egyenes helyzetből a 12. ábra szerinti meggörbített helyzetbe hajlítjuk, akkor a görbe vonal 85 külső oldala megnyúlik és a (47) helyen bereped. Megállapítottuk, hogy ha a zsákot meghatározott vonalak mentén élesen begörbítjük és különösen ha fújtatórá:nocal ellátott zsákot alkalmazunk. 90 azok a szögek, amelyekkel a falak meggörbíttetnek, sokkal élesebbek, mint ahogyan azoikat ábrázoltuk és így egyrétegű zsákoknál a berepedés veszélye sokkal nagyobb. 95 A varrat szomszédságában fekvő rétegek mozgathatóságának hatása a 14—17. ábrán van szemléltetve. A 14. ábra az összehajtott, illetve összelapított zsákot mutatja. Ha a zsák falai a töltésnél a íoo 15. ábrán látható módon egymástól eltávolodnak, akkor az egyes rétegek a varrattól kezdve egészen addig a pontig, ahol a falak a (60) vonal mentén függőlegesen lefelé irányulnak, egymáson el- 105 csúsznak; a különböző rétegek viszonylagos elcsúszásának mértékét a (61) és (66) szakadozott vonalakban (14. ábra) levő egyes vonalkáknak a (60, 67) szakadozott vonalakban (15. ábra) levő egyes no vonalkákhoz képest elfoglalt helyzete szemlélteti. A csúszás mértéke a 15. ábrából ily módon világosan kivehető. Ha az egyes rétegek egymáshoz képest) nem csúszhatnának el, akkor a belső ré- 115 tegek a 16. ábrán (62)-nél látható módon