107600. lajstromszámú szabadalom • Patkány- és egérirtószer

Megjelent 1933. évi december hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI jfflggSL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107600. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Patkány- és egérirtószer Tres Gyógyszer-Vegyészeti Ipar és Kereskedelmi 11. T. Budapest. A bejelentés napja 1932. évi április hó 2-ika. A rágcsálókat erősen fejlett szagló- és ízlelő szervük rendszerint idejekorán figyelmeztetik arra, hogy a részükre kirajkott csalétek mérget tartalmaz. Ezért 5 az ilyen csalétket vagy egyáltalában nem érintik meg, vagy csak keveset rágnakbelőlük, vagyis keveset ahhoz, hogy az ebben a mennyiségben levő méreg ölő hatással legyen. Általánosan elterjedt szo-10 kás, a rágcsálók pusztítására, való szereikbe olyan ízes és szagos anyagokat belevinni, amelyek a mérgek ezen tulajdonságait fedik vagy leplezik, (így ánizsoliajat, sajtot, húst, zsírt, stb.) de a gyakorlat azt 15 mutatja, hogy a kívánt cél ezzel az eljárással csak korlátolt mértékben érhető el, Továbbá ismeretes, hogy a rágcsálóknak kifejezett egyéni ízlésük van és ugyanazt a fajta csalétket az egyik állat 20 megeszi, míg a másik érintetlenül feküdni hagyja. Kísérleteinkben az a meggondolás vezetett bennünket, hogy oly csalétket állítsunk össze, amely egyfelől különböző 25 inger-anyagokat, vagyis a szagló, látó és ízlelő szerveket ingerlő anyagokat tartalmaz, másrészről a ható mérget különböző koncentrációban tartalmazó falatokból álljon. Utóbbi eljárásunknak az a célja, 30 hogvha a rágcsálók a méregben töményebb csaléfekrészt, ill. falatot szagolják, vagy ízlelik, úgy szagló, ill. ízlelő szerveik a kipebb töménységű mérgeket tartalmazó falatokkal szemben kevésbé érzékenyekké 35 válnak és ezért ez utóbbiakat szívesen fogyasztják. Ezáltal oly mennyiségek felvételére kerül a sor, amelyek a halálos méregadagot tartalmazzálk. Példák. 1. Búzalisztből tésztákat készítünk és 40 pedig úgy, hogy az egyik tésztaféleséghez egy szeres, a másikhoz kétszeres, a harmadikhoz háromszoros mennyiségű mérget (arzénvegyületek, talliumvegyülietek, tengeri hagyma stb.) teszünk, akár száraz 45 állapotban keverve ezeket a liszthez, akár pedig úgy, hogy a dagasztáshoz használt vízben oldjuk, vagy szuszpendáljuk a hatóanyagokat. Az így készült tésztákat vékony lemezekké hengerítjük, szárítjuk 50 és széjjeltörjük, vagy a szárítás előtt aprítjuk fel. A különböző méregtartalmú tésztákat azután összekeverjük. 2. Búza- vagy más gabonaszemeket a hatóanyagokat különböző töménységben tar- 55 talmazó oldatokban vagy szuszpenzióban itatunk. Ezen processzus befejeztével a szemeket megszárít juk. A különböző menynyiségű hatóanyagokat tartalmazó szemeket összekeverjük egymással, vagy az 1. 60 példa szerint készített termékekkel. •3. Az 1. példában ismertetett eljárást úgy változtatjuk, hogy a tésztákba ezenfelül különböző szag- és ízkorrigenseket hús, halhús, ánizsolaj, petrezselyemolaj, 05 szentjánoskenyér-liszt stb.) viszünk bele. Szabadalmi igények: 1. Eljárás patkány- és egérirtó szerek előállítására, azzal jellemezve, hogy a szilárd, darabos csalétek oly részek keve- 70 rékéből áll, amtlyek különböző mennyiségben tartalmazzák az azonos, vagy