107598. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vasúti színszálak ellenőrzésére

Megjelent 1933. évi december hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 10*7598. SZÁM. — Va/1. OSZTÁLY. Eljárás vasúti sínszálak ellenőrzésére. Schieferstein György Henrik főmérnök Berlin. A bejelentés napja 1927. évi augusztus hó 19-ike. Németországi elsőbbsége 1926. évi augusztus hó 20-ika. A vasúti sínszálak ellenőrzése, amint az az eddig ismeretessé vált eszközökkel foganatosítható, hiányos, amit a sűrű szerencsétlenségek és ütközések bizonyíta-5 nak. A találmány eljárás sínszálak távolból történő vizsgálatára mechanikai rezgések felhasználásával. A sínszálak rezgéstechnikai szempont-10 ból minden esetben rugalmas tulajdonságokkal és tömegtulaj donságokkal bírnak olyan mértékben, hogy azok általában minden rezgésszámú rezgésre kiváló vezetőknek tekinthetők. Ha tehát egy sínszá-15 lat, pl. percenként 30.000 rezgésszámú rezgésre gerjesztünk egy ezen frekvenciával rezgő mechanikai rendszer útján, akkor a sínszál ezen rezgést a felhasznált energia szerint nagyobb vagy ki-20 sebb távolságra átviszi, mimellett minden, hevederes ütközés a tovaterjedő rezgésre bizonyos csillapító hatást gyakorol. 'Feltételezhetjük tehát, hogy a jelzett gerjesztő rendszer energiájából normális 25 alkatú sínszálaknál csillapítás útján km-'ként vagy 10 km-ként egészen meghatározott érték semmisíttetik meg. Ha ezer értéket többszöri, könnyen kivihető mérések útján egyszer meghatároztuk, 30 úgy újabb kísérletekből amelyeknél pl. a mérés lényegesen nagyobb veszteségeket mutat, természetesen arra következtethetünk, hogy a közbeeső sínszálnak hevederes kötése általában vagy annak egy 35 bizonyos helye rosszabb lett, illetve a leadott rezgések teljes kimaradásából a sínszál megszakadására vonhatunk következtetést. A találmány alapját képező felismerés 40 szerint tehát csak az szükséges, hogy egy sínszálat tetszésszerinti helyen magában véve ismert eszközökkel a hangskála körébe eső rezgésekre gerjesszünk és ezen rezgéseket egy távollevő helyen ugyancsak magukban véve ismert eszközök, 45 mint telefon, mikrofon, relais vagy re'gisztráló-készülékek útján felfogjuk,/avégből, hogy a változó hangerősségből, illetve a felfogott energiamennyiségekből a közbeeső sínszál mechanikai állapotára 50 nézve következtetést vonhassunk. Egyrészt a felfogó eszközök érzékenysége, amelyek ismert hangerősítőkkel lehetnek ellátva, másrészt annak a lehetősége, hogy a rezgéskeltésre veszély nélkül 1 KAV 55 vagy több energiát használhatunk fel, megengedi, hogy a távolságok körét úgy válasszuk meg, amint az üzemteQihnikai szempontból kívánatos. Minden további nélkül érthető, hogy az ilyen ellenőrző 60 rendszer először állandó tiszta képet ad a közbeeső vonalszakasz hevederes kötéseinek állapotáról, másodszor annak a felfogó helyen feltűnő regisztrálást kell maga után vonnia, ha például csak egy 65 hevedernek eltávolitása folytán az egész sínszál megszakadása következik be, ami ismert módon jeladásokkal jelezhető, minthogy a gerjesztő energiát, valamint a vevőberendezés érzékenységét minden 70 esetben állandó értéken tarthatjuk és egy ütközésnek aránylag csekély csillapítása a végtelenig nő, ha a hevedert megoldjuk. Sőt feltételezhető és a hevedernek normális távolságánál elég gyakran ki is 75 próbálható, hogy egy hevedernek minden esetre néhány percet igénybe vevő leszerelése az akusztikai vevőkészülékben mint olyan követhető és felismerhető,