107592. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aszfalttartályok előkészítésére

Megjelent 1933. évi december hó 327-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107593. SZÁM. — Xl/b. OSZTÁLY. Eljárás aszfalttartályok előkészítésére. Mc Connell Sanders James vegyész London. A bejelentés napja 1932. évi június hó 30-ika. Nagybritániai elsőbbsége 1931. évi július hó 23 ika. A találmány olyan tartályok, dobok, hordók stb. előkészítésére vonatkozik, me­lyek aszfalt és hasonlók befogadására va­lók; aszfalt és hasonlók a jelen leírás ke-5 retében olyan szilárd, félig szilárd vagy plasztikus anyagokat jelent, melyek bitu­men-jellegűek és kémiai vagy fizikai sa­játságaik folytán hajlamosak arra, hogy fémfelületek'hez hozzáragadjanak; ilyen 10 anyagok pl. a közönséges, vagy a kőolaj­ból, kátrányból s más hasonló anyagból desztillálás, töményítés stb. révén termelt mesterséges aszfalt, bitumen, szurok, stb. A gyakorlatban kívánatos, hogy az asz-15 faltot a felhasználáskor az őt befogadó fémtartályból meleg alkalmazása nélkül, csupán mechanikus behatással lehessen eltávolítani, pl. kifeszíteni vagy kihúzni. Nehogy az aszfalt a tárolás közben a 20 tartály fémfelületéhez ragadjon, már szo­kásos volt a tartály belső felületét vé­kony agyag-, mész- stb. réteggel bevonni, mely rétegek az aszfaltnak a tartályból való kihúzásakor könnyen válnak el a 25 tartály fémfelületétől. Ezek a rétegek azonban nem eléggé megbízhatók, mert alig van mechanikus szilárdságúk, s a tar­tály szállításakor vagy használatakor könnyen megrepednek vagy lepattognak, 30 mire az aszfalt ezeken a helyeken a tar­tályfelülethez hozzájuthat és hozzáragad­hat; emellett az ilyenfajta rétegek legna­gyobbrészt a kihúzott aszfalthoz hozzáta­padnak s ezáltal egyrészt annak külsejét, 35 másrészt az iparban való használhatósá­gát kedvezőtlenül befolyásolják. A találmány célja e hátrányok kiküszö­bölése olyan eljárással, melynek a fémtar­tály belső felületét az aszfalt betöltése 40 előtt vetjük alá és amellyel a fémfelület és az aszfalt közötti ragadási hajlamot majdnem teljesen megszüntetjük, ami ál­tal az aszfaltnak a tartályból való mecha­nikus eltávolítását lényegesen megköny­nyítjük. 45. A találmány lényege abban van, hogy fémoxidbevonatú vagy ezzel ellátott belső tartályfelületekre (pl. vastartályok rozs­dának, vagy vasoxidnak vagy vasoxidul­nak vagy vasoxidul-oxidnak vékony hár- 5q; tyájával borított belső felületére) olyan folyékony vagy félfolyékony reagenst ha­gyunk hatni, mely ezt a hártyát megla­zítja s ezáltal az aszfaltnak a belső felü­lettől való elválását megkönnyíti, 55. A folyékony vagy félfolyékony reagens­nek a hártya leválását megkönnyítő hatá­sán kívül célszerűen a következő sajátsá­gai kell, hogy legyenek: a) kémiailag úgy hat a tartály falára, 60 hogy rögtön vagy később hidrogénbuboré­kok keletkeznek; b) kémiai hatást fejt ki a tartályfómire, mely hatás nagyobb, mint a fémfelületen már előzetesen jelen volt hártyára vagy 65. bevonatra, vagy a fém és a folyadék egymásrahatása folytán képződött hár­tyára kifejtett hatás; c) saját alkatrészeinek kémiai egymás­rahatása folytán az előbbi a) és b) alatti 70 sajátságoknak legalább egyikével rendel­kező terméket létesít; d) a belső fémfelületen higroszkopos hártyát alkot vagy hagy vissza. A folyadék célszerűen a)—d) alatt felső- 75 rolt sajátságok egyikével vagy többjé­vel bír. A találmány egy kiviteli példájánál fel­használjuk azt a körülményt, hogy a ren­des vastartályoknak, különösen azoknak, 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom