107591. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alifás szénhidrogéneknek, különösen metánnak értékes anyagokká való átalakítására

Megjelent 1933. évi december hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI jKggSL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107591. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás alifás szénhidrogéneknek, különösen metánnak értékes anyagokká való átalakítására. Ruhrchemie A. G. cég Oberhausen-Holten. A bejelentés napja 1931. évi február hó 14-ike. Németországi elsőbbsége 1930. évi február hó 14-ike. Gyakran megkísérelték már az iparban a legnagyobb mennyiségekben kapott gázalakú alifás szénhidrogéneket gyakorlatilag könnyen hasznosítható ve-5 gyületekké átalakítani. Az átalakítást különösen megnehezíti az a körülmény, hogy az alkalmazandó magas hőmérsékleteken töredéktermékek vagy különféle oly vegyületek képződnek, melyek egy-10 mással a legkülönfélébb vegyületek keletkezése köziben reakcióba léphetnek. Emellett a töredéktermékek vagy vegyületek az alkalmazott hőmérsékletek és a hevítés tartama szerint különböző mennyi -15 ségben képződnek. Míg a kiindulási anyagul használt szénhidrogének hasítására, mely jelentékeny hőfelvétellel megy végbe, igen magas hőmérsékletek szükségesek, addig a további átalakulás gyak-20 ran erős hőfejlődés közben történik. Nyilvánvaló, hogy jól definált vegyületeknek nagy termelési hányaddal való előállítása jelentékeny nehézségekkel jár, ha a metán hasítási reakcióját és a kezdetben ka-25 pott közbenső termékek további feldolgozását egyidejűleg, egy térben, egymás mellett foganatosítjuk. Különösen zavaró az a körülmény, hogy az alifás szénhidrogének hasításánál ke-30 letkező termékeknek kifejezett hajlamuk van elemeikre, nevezetesen szénre és hidrogénre való megbomlásra. A reakciónak ez a lefolyása feltétlenül kerülendő, mert a keletkezett szénnek és hidrogénnek ön-35 magukban kisebb ipari értékük van, mint az előállítaná szándékolt szénhidrogénvegyületeknek. Ezenkívül a szén leválasztását helyi túlhevülések elkerülésére is le kell küzdeni, mert a leválasztott szénnek már kisebb mennyiségei is, kata- 40 litos hatásuk folytán, a reakciónak nem kívánt lefolyását okozhatják. Azt találtuk, hogy telített vagy telítetlen alifáo szénhidrogéneknek értékes vegyületekké való átalakítását jó hatásfok- 45 kai vihetjük keresztül, ha a kiindulási szénhidrogének hasítását és az emellett képződő töredékek vagy közbenső vegyületek feldolgozását két különböző fázisban végezzük. Emellett a teljesen eltérő 50 hősziikségletű két reakció elválasztásával a kezdetben keletkezett gyököknek vagy közbenső vegyületeknek szén és hidrogén leválasztása melletti elroncsolódását egyszerűen elkerülhetjük. Rövid ideig tartó 55 hevítés sel az első fázisban a kiindulási szénhidrogének messzemenő hasítását érjük el. Az ekkor keletkező gázkeveréket ezután lényegesen alacsonyabb hőmérsékleteken oly reakciófeltételeknek vetjüK 60 alá. amelyeknél az első fázisban képződött töredékek, illetve közbenső vegyületek egymással vagy más anyagokkal egyesülnek. A második fázisban, amely több .nyire erős hőfejlődéssel folyik le, hűlünk. 65 A végül kapott keverékeket a reakciótermékek kitermelésére szokásos módon dolgozzuk fel. Mivel a kívánt vegyületeket többnyire egyszerű hűtéssel vagy egyéb szokásos kondenzációs eljárásoii 7Q kai választhatjuk le, azokat a reaKciókeverékből könnyen kitermelhetjük. Eltávolításuk azonban megfelelő folyadékokkal való abszorpció vagy pl. nagy felületű testekkel való adszorpció útján vagy 75 más, a célnak megfelelő módon is történ-