107584. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és eszköz gyökerük végett termelt kulturnövények, különösen culorrépa védelmére

Megjelent 1933. évi december hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÁÖ SZABADALMI LEÍRÁS 107584. SZÁM. — X/a. (IV/d.) OSZTÁLY. Eljárás és eszköz gyökerük végett termelt kultúrnövények, különösen cukorrépa védelmére. Hulinai Gyula oki. gazda Ercsi és Salzer J. Papírárúgyár cég Budapest. A bejelentés napja 1931. évi február hó 16-ika. A találmány célja a gyökerük végett termelt kultúrnövények, különösen a cukorrépa kockázatmentes termelése, a termés mennyiségének fokozása és minősé-5 gének javítása. Ily növények termelését elsősorban a kártevők, így a répabogár tömeges fellépése teszi kockázatossá, ami időbelileg a növény zsenge korával esik egybe. Ugyanis a zsenge korában kényes 3 répa, a tavaszi váltakozó és kedvezőtleni időjárás következtében, a rovarkártevők tömeges fellépéséig nem képes kellőképpen megerősödni és így a kártevők pusztító hatásának sem képes ellenállni. Eh-5 hez járul, hogy a gyengén fejlődő növény a raktározott nedvességet és tavaszi csapadékot sem tudja kihasználni s bár a nagy szárazság idején eléri cukortartalmának maximumát, növekedésében j azonban megáll, levélzetét elveszíti s az őszi esőzésekre újból vegetálni, növekedni kezd és cukortartalma visszaesik. Fenti káros hatásokat, különösen cukorrépánál a tenyészidő korábbi megkez> dósével lehet kiküszöbölni, ami a cukorrépa palántázásával érhető el. A palántázás azonban nem. válik be, mert a répa,növényt, a palántahelyről, médyen lenyúló főgyökerének megsértése nélkül > nem sikerül kivenni, sem pedig a hosszú gyökerű palántát állandó termőhelyére a gyökér elhajlása nélkül függőleges helyzetben kiültetni. A főgyökérszakadása következtében a hosszirányban való növe-i kedés megszűnik, a kipalántázott répa elágazó gyökérzetet fejleszt és teljes értékű növénnyé nem fejlődik. Ezeket a hátrányokat a találmány ér telmében úgy küszöböljük ki, hogy a gyökere végett termelt növényt tápfölddel 40 töltött, célszerűen csőalakú tartályokba vetjük és ezekben neveljük, majd a tartályokkal együtt végleges termőhelyükre kiültetjük. A tartályt, melyben egy palántát nevelünk, oly anyagból készítjük, 45 mely a végleges termőhelyre való kiültetés után a földben szétmállik és a növény gyökerének további fejlődését nem gátolja. Célszerűen porózus vagy rostos anyagot, tehát pl, papirost használunk és 50 ebből az anyagból, a termelendő növény vegetációs tulajdonságainak megfelelő hosszúságú és átmérőjű csöveket készítünk. Az eredmény szempontjából lényegtelen, hogy a tartály milyen alakú, 55 úgyszintén az is lényegtelen, hogy a tartály alul zárt, vagy nyitott. A tartály célja, hogy a palánta kifejlődéséhez szükséges tápanyagot magába foglalja és így a palántanevelést lehetővé tegye, más- 60 részt azonban a kellőképpen kifejlett palántáknak a végleges termőhelyre való elszállítását és a gyökér elhajlása nélkül való elültetését a gyökérzetet körülvevő föld megbolygatása nélkül megengedje. 65 Hogy a tápanyaggal töltött tartályok, a palánta fejlődése közben, különösen al inedvesség behatása folytán tönkre ne menjenek, azokat használatbavétel előtt célszerűen olajjal, parafinnal, kátrány- 70 nyal vagy a nedveségnek a kellő időkig ellenálló anyaggal impregnáljuk vagy bevonjuk. A rostos vagy porozus anyagból készült tartályokat célszerűen tápanyag rak- 75 tározására is felhasználhatjuk és evégből