107576. lajstromszámú szabadalom • Gyújtószerkezet elektromos világítócsövekhez

Megjelent 1938. évi december hó 1-én. MAGYAR KIRiLYl ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107516. SZÁM. — Vll/h. OSZTÁLY. Gyújtószerkezet elektromos világítócsövekhez. Patent Treuhand Gesellschaft ftir elektrische Güihlampen m. b. H. cég- Berlin. A bejelentés napja 1932. évi március hó 7-ike. Németországi elsőbbsége 1931. évi április hó 15-ike. Ismeretesek elektromos világítóicsövekhez való gyujtószerkezetek, melyek két, • ellenállás gyanánt ható, nagyon vékony fémdróthói állnak, amelyek a főelektródák 5 belsejétől majdnem a cső közepéig terjednek. Az ilyen gyujtószerkezetek hátránya, hogy a főelektródákra kapcsolt vékony gyujtódrótok ellenállásával a gázoszlop változó ellenállásához nehezen lehet 10 alkalmazkodni és az ellenállást nehezen lehet utólag változtatni, valamint hogy a drótokat nagyobb kisülési áramerősségeknél a főkisülés könnyen tönkre teszi, még pedig egyrészt csekély keresztmetsze-15 tük miatt, másrészt azért is, mert a főelektródákkal való kapcsolatuk következtében és mert azokból kinyúlnak, közvetlenül az erős főkisülés kindulási helyein vannak. 20 A találmány értelmében lényegesen biztosabb gyújtást érünk el nagy kisülési áramerősségeknél is két, a cső legnagyobb részére kiterjedő, a főelektródákat nem érintő fémdróttal vagy fémszalaggal, 25 amelyek a esővégek felől egymás felé irányítva a cső belsejébe lépnek és a csövön kívül egy vagy több ellenállással kapcsolatosiak. A két fémdrót vagy fémszalag célszerűen a csövön kívül, ellenállások 30 közbeiktatása mellett lehet a szomszédos főelektródák áramhozzávezetésével összekapcsolva és azok a csövön belül az átellenes főelektródák közeléig vezethetők, úgy hogy a segédelektróda .gyanánt ható 35 két fémdrót vagy fémszalag kis távolságban egymással párhuzamosan halad. A csővégekről a cső belsejébe lépő, egymás felé irányított fémdrótok vagy fémszalagok adott esetben a cső közepén is végződhetnek egymástól bizonyos távolság- 40 han. Ilyenkor célszerű, ha a fémdrótok vagy fémszalagok végeivel párhuzamosan a cső belsejében egy vagy több, feszültségre nem kapcsolt fémdrótot vagy fémszalagot rendezünk el. 45 A gyújtószerkezet ily kiképzésénél, ha a főelektródákra feszültséget kapcsolunk, akkor ezek és a fémdrótoknak vagy fémszalagoknak tőlük szigetelten bevezetett szomszédos részei között azonnal két ki- 50 sebb mértékű ködfénykisülés keletkezik, aminek az a következménye, hogy ezt követőleg a íémdrótok vagy fémszalagok egész hosszát a csőtöltés ionizálását előidéző egy-egy ködfénykisülésréteg vonja 55 be. Ha a fém drótok vagy fémszalagok egyes részei kis távolságban egymással vagy egy vagy több cső belsejében lévő feszültségre nem kapcsolt féimdróttal vagy fémszalaggal párhuzamosan halad- 60 nak, akkor a párhuzamos drót- vagy szalagréiszek közötti tér különösen erős ködfénykisülés-rétegekkel telik meg, miáltal természetesen a^gsőtöltés ionizálását még jobban elősegítjük. Mivel fémdrótok 65 vagy fémszalagok a csövön kívül lévő, könnyen hozzáférhető ellenállásokkal állnak kapcsolatban és ily módon maguk -nincsenek ellenállások gyanánt kiképezve, aránylag nagy keresztmetszetűek 70 lehetnek, ami azokat romboló kisülési befolyásokkal szemben természetesen ellenállóbbá teszi. A fémdrótok vagy fémszalagok szétroncsolásától azért nem kell tartani, mert azokat a főelektródáktól szi- 75 geitelten vezetjük be és nem esnek közvet-